Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosban a 16. század végén, a 17. század elején Dominkovits Péter (Soproni Levéltár, Sopron) A város Szombathely, a győri püspök privilegizált mezővárosának funkciórendszere a 16. század utolsó harmadában megváltozott és ez által Vas vármegye, illetve a tágabb térség település hálózatában betöltött helye, szerepe is erőteljesen módosult, a korábbi állapotot tekintve jelentősen felértékelődött. Maga a mezőváros egyrészt a győri püspökség egyik uradalmi központja volt. A l6. század második felében keletkezett urbáriumok, inventariumok szerint Szombathely mezőváros mellett Szentmárton, Zanat, Püspöki, Aranyosperint falvak, illetve a Sorok, a Várföld és a Kökényes nevű puszták Vas vármegyében, míg Zsira és Himód falvak, illetve Rákos mezőváros pedig Sopron vármegyében alkották az uradalmat.

1 A szombathelyi váruradalom szórt birtokállományú, több központú (Szombathely, Rákos) domínium volt. Ez a térségben nem egyedüli uradalmát jelentette a Győr erődvárosából katonai okokból időlegesen egyre erősebben kiszoruló püspöknek, hisz Sopron, Vas és Veszprém megyék határterületén feküdt a keszői uradalom is, amely földrajzi elhelyezkedésében egységesebb szerkezetet mutatott. A keszői vár a püspök hasonlóképpen kedvelt tartózkodási helyeként szerepelt. A szombathelyi vár a l6. század végén valójában csekély erősséget jelentett, 1592-ben még a győri püspök keszői várában is nagyobb volt az őrség száma, mint itt. (Ekkor Szombathelyen 12 lovas és 13 gyalogos alkotta a vár védelmét.)

2 Ugyanakkor még ez az erősség is számottevő volt ahhoz, hogy az adott időszakban Vas megye központja Szombathelyben stabilizálódjon. Nem kizárható, hogy ennek oka Vasvár szerepvesztése, a hiteleshely, a vasvári társaskáptalan Szombathelyre költöztetése volt. Ez utóbbi események a török veszély, a török terjeszkedés miatt következtek be, ezért vált szükségessé a hiteleshely elköltöztetése is. Az 1578:XX. tv. rendelte el a vasvári káptalan védettebb településre, a várral megerősített Szombathelyre költözését. E lépés a város fejlődése, funkciórendszerének bővülése szempontjából hosszú távon meghatározó jelentőségű volt. Szombathely immáron nemcsak uradalmi központ, a kisebb térség, a Gyöngyös-mente egy jelentős piacközpontja, hanem ezáltal egyházigazgatási központtá is vált, és a megyén túlnyúló tágabb nyugat-magyarországi térség egyik hiteleshelyi központja lett. Szombathely a l6. század második felében a győri püspök gyakori tartózkodási helye volt. Más oldalról ez a tény is segítette az egyházi funkciók fejlődését. (E szempontra Zágovhidi 209