Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses II. A mezőváros, mint uradalmi központ. Mecénás Közalapítvány. Tata, 2001.

Dominkovits Péter: Nemesek Szombathely szabadalmas püspöki mezővárosában a 16. század végén, a 17. század elején

Czigány Balázs hívta fel a figyelmemet, neki és Kiss Gábor régésznek itt köszönöm baráti tanácsait!) A hiteleshely térségbeni szerepét csak felerősítették a régióban lejátszódó politikatörténeti események. Ugyanis a török terjeszkedés miatt Zala vármegye két hiteleshelye, a zalavári és kapornaki konvent iratanyagát a vasvári káptalanba menekítették. A vasvári káptalan pecsétjét megújító 1588:XLVI. te. l.§-a a fenti bencés konventek hiteleshelyi levéltárából történő megkeresés és kiszolgálás tekintetében a vasvári káptalant nevezte meg hiteles testületként.

3 Ugyanakkor a szomszédos törvényhatóság, Sopron vármegye területén működő csornai premontrei konvent tevékenységét a korábbi vasvári őrkanonok, Galamboki Máté prépost az 1574:XXXII. tc-nek megfelelően helyre tudta állítani, de 1594-ben bekövetkezett halálával a csornai konvent hiteleshelyi tevékenysége megszűnt, az iratok egy része a vasvári káptalanhoz került.

4 így a sűrű hiteleshelyi intézményrendszerrel bíró nyugat-dunántülon a 16. század végén, 17. század első felében csak két hiteleshely működött; a vasvári társaskáptalan és a győri székeskáptalan. (A fenti sorrendet pontosan a szombathelyi székhelyű társaskáptalan működésének stabilitása adja, hisz' Győr erődváros 1594. évi elfoglalásával átmenetileg a győri székeskáptalan Sopronba költözött.) Ezek után fölöttébb érthető az a hangsúly, hogy Szombathely nem csak Vas vármegye, hanem a tágabb nyugat-magyarországi térség írásbeliségének (egyik) centruma lett, ami a város lakosságát tekintve - és az urbáriumokban is jelentkezőén - egyfajta értelmiségi gócpontot is jelentett. (A városban egyébként alsófokú iskola működött.) A megyeszékhely stabilizálódását a szomszédos törvényhatóságokhoz viszonyítva is ki kell emelni. Zala vármegyének a török hódítás miatt székhelye nem stabilizálódott. Kanizsa elvesztése, (Zala)Egerszeg végvárrá válása után a megyegyűlések jelentős részét a Batthyányak földesurasága alatti Vas vármegyei Körmenden tartották.

5 Ugyanazon időszakban Sopron vármegye esetében egyrészt a vármegye két eltérő fejlődésű területén, a Rábaszigetének is nevezett Rábaközben és az attól Nyugatra-Délnyugatra eső területen időben, térben, illetve funkciórendszerben gyakran osztott megyei működés figyelhető meg. Azaz: a Rábaköznek külön sedriái voltak (pl. Németiben), a megyei végzések külön is hangsúlyozták a speciális fejlődésű területet érintő vonatkozásokat. Sopron vármegye nyugati területein is több, döntően a Nádasdyak földesurasága alatt álló településen ([FertőjSzentmiklós, Csepreg, Újkér mezővárosokban) illetve a Viczay földesuraság alatti Lózs (Loos) oppidumban tartottak kis- és közgyűlést, törvényszéket, pecsételő széket.

6 Ezzel szemben 1595-1600 között Vas vármegye köz- és kisgyűléseit, törvényszékeit, pecsételőszékeit döntően Szombathelyen tartották. Csak a speciális 1596. január 22-i, 1599. január 6-i közgyűlések helyszíne lett Meszlen, ahol is a két szomszédos törvényhatóság, Vas és Sopron vármegye a török veszély miatt közös congregatiokat tartott. (Illetve 1600. augusztus 20-án, 28-án a Szombathelyen pusztító pestis miatt 210