Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Szabó Péter: Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vitézi kultusza

kívül a levelesanyag szintén kevés információval szolgál a „fekete bég" egykorú tiszteletéről.

11 Ellenben Nádasdy Ferenc udvari prédikátorának, Magyari Istvánnak ura holt teteme fölött elmondott temetési beszéde a vitézi kultuszt - váratlanul nagy erővel lobbantja fel. Minket valójában ez a búcsúztató ösztönzött arra, hogy aNádasdy-tisztelet alapjait megragadjuk. Magyari István a kihűlt tetem fölött 1604 januárjában először Nádasdy Ferenc portyáit vette számba. Több mint húsz éves emléket idézgetett, amikor szóba hozta a „Posgai Beknec" megveretését (1582), 17 éves emléket, amikor a boszniai pasa megveretéséről (1587) tett említést. A koppányi diadal hasonló régen volt (1587).

12 Aztán - egyéb portyákon kívül - következtek a tizenötéves háború győzedelmes csatáinak fölsorolásai. Mindenképpen elgondolkoztató azonban, hogy a jólértesült lelkész hallgat Nádasdy dicsőségének csúcspontjáról, a Pápa alatti eseményekről. Pápán 1600. július 24-én Istvánffy szavával élve „hallatlan" esemény történt: a vár fizetetlen francia őrsége elbarikádozta magát a császári és a magyar hadsereg elől, s a zsoldfizetés fejében hajlandó volt a törökök oldalára állni. A keresztény seregek főparancsnoka, gróf Schwarzenberg, aki minden „testvédő fegyverzet" nélkül a lázadókra rontott, a fején halálos sebet kapott. ,Jïzutan a sereg és a vezérek közmegegyezésével Nádasdy választatott fővezérré addig, míg Schwarzenberg elestéről rögtön gyors hírnökkel tudósított Mátyás rendelkezendő Ebben a pillanatban Nádasdy elsöprő erejű népszerűségnek örvend. Kultuszának minőségére nézve meghatározó jelentőségű hogy „<z sereg és a vezérek közmegegyezésével választották meg fővezérnek,"

13 Valami olyan lelkesült katonai demokrácia működött itt, amelyet később, 1680ban a Thökölyt fővezérré választó hajdúszoboszlói hadsereggyűlésen tapasztalhatunk.

14 Mindezek után Mátyás főherceg fölülvizsgálta a had döntését s Reder Menyhértet nevezte ki Győr és a hadak parancsnokává. „ Reder azonban a táborban súlyos betegségbe esett, mi miatt nem működhetvén, fővezérül Nádasait hagyva, magát Győr, majd Bécsbe vitete. " - írta a történetíró.

15 Reder hamarosan meghalt Csehországban. Ekkor tehát újra Nádasdy vezette a hadakat. Istvánffy történetírói biztonsággal jelölte ki Nádasdy pályájának csúcspontját: „így rövid idő alatt három jeles hadvezér: Pálfi, Schwarzenberg és Reder elhalván, Pápa visszavétele s az áruló francziákoni győzelem dicsősége Nádasdynak maradt. "

16 Érdekes, hogy Illésházy István a pápai ostromnál meg sem említi Nádasdy Ferenc ténykedését. Ne írjunk azonban mindent a Pálffyval szemben elfogult, Nádasdyt alkalman141