Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
R. Várkonyi Ágnes: Történelmünk nemzetközi jelenlétének alternatívái
r R. Várkonyi Agnes: Történelmünk nemzetközi jelenlétének alternatívái Az új évezred küszöbén semmit nem vesztett időszerűségéből Theodor Roosevelt gondolata, amit századunk utolsó békeévében, 1913-ban vetett papírra egy magyar történelmi tárgyú angol nyelven megjelent mű, a II. Rákóczi Ferenc béketárgyalásait is ismertető könyv bevezetésében: ha a nyugati világ át akarja hidalni a Közép-és Kelet-Európát tőle elválasztó távolságokat, akkor jobban meg kell ismernie ennek a régiónak a történetét, hiszen az átlagos angol vagy amerikai diák semmit sem tud róla. Csakhogy már akkor is régi gondja volt a hazai történettudománynak, hogy a világ népei kevéssé, vagy egyáltalán nem ismerik Magyarország történetét. Most pedig nem sok értelme lenne sokadszor újra elismételni az előttünk járókat, újra felmondani a megoldásért régebben is hiába elhangzó szavakat. Egyszerű lenne annyit hangsúlyoznom, hogy ahogyan erősödik az igény az európai egység megteremtésére, úgy lesz egyre sürgetőbb, hogy ismerjék tárgyszerűen Magyarország történetét, egyetemes összefüggéseivel együtt. Tudjanak róla, hogy a Duna-táji ország Európa szerves része volt a régi évszázadok alatt. Most azonban többről, sőt minőségében másról van szó. Századunk végén régi tartozásaink rendezése az elemi feltétele annak, hogy Magyarország történelme jelen lehessen a jövő század Európájában. A lényeget tömören Duroselle, a Sorbonne emeritus professzora foglalta össze, az 1990-ben megjelent Európa népeinek története című reprezentatív könyvében: „az első világháború után Európa nem létezett többé... 1914-1945 között Európa elpusztította önmagát s vajon föl lehet újra építeni? " A kérdésre az utóbbi években válaszok sora született. Az egyik ilyen válasz az Európa születése címmel indított történeti sorozat, öt különböző nyelvű és nemzetiségű kiadó közös vállalkozásának programját Jacques Le Goff a következőkben fogalmazta meg: „Európa épül. E nagy kihívásnakönmagának-csak úgy felelhet meg, ha számot vet történelmével, mely nélkül elárvult és boldogtalan lenne ". A számvetés tehertételeit jól érzékelteti Davies Normannak, az Oxford University Press kiadásában tavaly megjelentmásfélezer oldalas Európa története és a körülötte fellángoló vita. Mindjárt 1996 végén a The New York Times hasábjain Theodore Rabb, a princetoni egyetem kontinensünkkel is sokat foglalkozó történésze nagyobb esszében 7
