Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Fatuska János: A 15 éves háború csatáinak ábrázolásai a weikersheimi Hohenlohe kastélyban

Georg Friedrich von Hohenlohe szüleinek, Wolfgang grófnak és Magdalene von Nassau-Katzenembogen grófnőnek első fiaként 1569. szeptember 5-én Neuensteinben született. Nevét keresztapái egyike, Georg Friedrich brandenburg-ansbachi őrgróf után kapta. Atyja már 1577-ben írásba foglalta nevelésének alapelveit. Felkelés utáni első és lefekvés előtti utolsó feladata az ima és a szentírás olvasása volt. Felkelés nyáron 5, télen 6 órakor. Délelőtt és délután tanórák, döntően latin nyelv- és stílusgyakorlatok, lutheránus katekizmus és zsoltárok, valamint római jog. Istentisztelet minden pénteken és vasárnap. Mindazonáltal „nehogy folyton a szobában üljön és így melankolikussá váljék", ebéd után napi két óra séta, hetente háromszor lovaglás. Zenei neveléséről a napi citeraórák gondoskodtak. Mindezekre és a jó modor elsajátítására nevelője felügyelt, kinek jogában állt testi fenyítést is alkalmaznia, jóllehet „nem túlzott mértékben" s úgy, hogy közben „fejét ne üsse, fülét vagy haját ne húzza". 1586. október 24-én egy udvarmester kíséretében külföldre indult további tanulmányok céljából. Először Genfbe ment, ahol magánórákat vett a neves jogászprofesszor Franz Hotomantól. Ezután hosszabb franciaországi tartózkodás következett. Párizsban tökéletesen elsajátította a francia nyelvet és bejárta az ország fontosabb városait. 1589 tavaszán Itáliába utazott és Nápolyig bejárta az olasz földet, ahonnan 1590 decemberében tért haza Weikersheimbe. A következő évben kezdődik katonai pályafutása. 1591 -ben 24 lóval és két társzekérrel Franciaországba megy, ahol részt vesz IV. Henrik hadjáratában. A király becsülte az ifjút bátor magatartásáért és az Aumale mellett lefolyt ütközet után állandó szolgálatra kívánta megnyerni, melyet azonban Georg Friedrich nem vállalt. Ezután látogatást tett Angliában és a Németalföldön, majd hazájába visszatérve az ansbachi udvarban időzött. Az őrgróf személyét képviselte 1594-ben a brandenburgi választófejedelem fia, Johann Sigmund mennyegzőj én a poroszországi Königsbergben. A következő évvel kezdődő időszakra esik később részletezendő magyarországi tevékenysége. Georg Friedrich 1607. június 18-án Prágában házasságot kötött Eva von Waldstein bárónővel. 20.000 rajnai tallér hozományon felül a menyasszony csehországi birtokait (Jungbunzlau, Cosmanos és Grulich) vitte a házasságba. A gróf ily módon rokonságba került számos csehországi főrangú családdal (így Albrecht von Waldsteinnel, a későbbi Wallenstein friedlandi herceggel, a harmincéves háború császári hadvezérével, ki neje unokabátyja volt) és cseh indigenátust is szerzett. A következő éveket jobbára 93