Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
területen immár a háború előtti helyzethez képest a Habsburg-fél javára billent a mérleg Esztergom birtoklásával. A háború hátralévő részében Tatát már egyik fél sem vette ostrom alá. 1599-ben a török Esztergomot próbálta visszafoglalni, de nem járt eredménnyel. 122 1600-ban is Esztergom lett volna a célpont, de a haditervet megváltoztatva Ibrahim nagyvezír a Dél-Dunántúl fő erőssége, Kanizsa ellen vonult, s azt október 22-re kapitulációra kényszerítette. 123 Kanizsa elvesztése miatt a következő évben, 1601-ben nagy Habsburg-ellentámadás következett. Egy sereget Erdélybe irányítottak az immár török szövetségesként fellépő Báthori Zsigmond ellen, egy sereget Ferdinánd főherceg vezetésével Kanizsa viszafoglalására küldtek, egy had pedig Mercoeur herceggel az élén Székesfehérvár elfoglalását kísérelte meg. Utóbbi akció sikerrel végződött, Székesfehérvárt rövid ostrom után elfoglalták, s a vár visszafoglalására érkező, Jemiscsi Haszán nagyvezír vezette török fősereget is több össszecsapásban legyőzték (október 10-15-i sárréti csata). Kanizsa visszafoglalása ugyanakkor nem sikerült, súlyos kudarc érte az ostromló keresztény sereget. 124 1602-ben Haszán nagyvezír kizárólag Székesfehérvár ostromát tűzte ki célul (mivel ezután a nagyvezír elvonult Erdély irányába, hogy ott segítséget nyújtson az új török párti fejedelemjelöltnek, Székely Józsefnek...). Sikerült is visszavenni a várat. Közben a császári haderő ostrom alá vette Budát, de nem tudta bevenni. 125 1603-ban újra Buda ostromára indult a Habsburg-sereg, de érdemleges várvívásra nem került sor a török felmentő sereg jelenléte miatt, viszont a későbbiekben Hatvant visszafoglalták. 126 1604-ben és 1605-ben a török Esztergom ellen vonult, s utóbbi alkalommal hosszú ostrom után sikerült is visszavennie. Ekkor került török kézre Veszprém is, de Tata ostromára nem tett kísérletet a török. 127 A zsitvatoroki békében érvényesített status quo elve szerint Tata a Királyi Magyarország vára maradt. Ha összegezni kívánjuk Tata négy ostromának, s 15 éves háborúban betöltött szerepét, a következőket mondhatjuk. A Királyi Magyarország első védelmi vonalában lévő, fontos stratégiai pozícióval rendelkező megerősítése ellenére is másodrendű vár elkerülhetetlenül a várharcok forgatagába került, korántsem véletlen, hogy négyszer is ostromolták a háború folyamán. Ha a várostromok gyakoriságát vesszük, mindenképpen az egyik leggyakrabban vívott vár a 15 éves háborúban. Összehasonlításképpen megemlíteném, hogy az észak-dunántúli térség várai közül egyszer ostromolták Komáromot (1594), kétszer Pápát (1594, 1597) és Palotát (1593,1598), 36
