Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
időpontot, szerinte július 31-én értek a vár alá a csapatok, s másnap (augusztus 1.) hajnali 5 órára vették be. 114 Más források szerint a július 31-én délután 4 órakor megérkező csapatok azonnal árkokat építettek és megkezdték a vár lövését. Schwarzenberg megtévesztő módon a vár egyik oldalát lövette, de éjszaka előkészítette a déli oldal lövetését 10 ágyúval. Kora hajnalban már megkezdődött a Ferrando-bástya lövetése, s azon hamarosan olyan rések támadtak, hogy rohamra került sor. Előbb Mörspurg ezredes csapata, majd a másik három ezred is megrohamozta a várat, de viszaverték őket. Ekkor Schwarzenberg lövetni kezdte a bástyánál levő törököket, s nagy veszteségeket okozott nekik. Ekkor sikerült betörni a várba, s a törökök a belső várba szorultak vissza. A megtizedelt, kb. 100 főre fogyatkozott őrség egy ideig biztonságban érezhette magát, azonban másnap reggel, augusztus 2-án a tornyot is bevették az ostromlók és levágták őket bégjükkel együtt. 115 A fentiek alapján Tata ostroma július 3l-e délutánjától augusztus 2-a reggeléig folyt. Ezt támasztja alá két további forrás is. Szepsi Laczkó Máté szerint „Adolphus Baro Schwarzenberger Tatát megveszi fegyverrel, Czákot, Palotát, Veszprimet és többet kevés karral nyolcadnapig, id est a die 2. augusti ad 9. augusti. " 116 Egy 1598. évi, augusztus 10-e körüli tudósítás Tata és a többi vár bevételét augusztus 9-re tette, 117 , amely megerősíti, hogy a nyolc napig tartó hadjárat során Tatának a bevétele valóban augusztus 2-án zárult. Ezután a romos várat kijavították és őrséget hagytak benne. A hadjárat diadalmenetként folytatódott tovább, hiszen jóformán sehol sem akadtak ellenállásra a keresztény csapatok. Illésházy szerint előbb a kiürített Gesztest vették birtokukba, majd Palotát vették ostrom alá. Palota őrsége az ágyúzás megkezdése után kapitulált. Ezután a szintén kiürített Veszprémet, Nagyvázsonyi, Tihanyt és Cseszneket kerítették hatalmukba. 118 Istvánffy megemlíti még Vitányt, Csókakőt is, szerinte nyolc nap alatt vették birtokukba ezeket a várakat. 119 Ortelius szerint Veszprémet, Zsámbokot, Csókakőt és Tihanyt elhagyta őrsége, Palota ostromára pedig augusztus 8-án került sor. 120 A július végi, augusztus eleji nyolcnapos „villámhadjárat" eredményeképpen az 1593-as, s 1594-es török hódítások kivétel nélkül Habsburg-kézbe kerültek vissza. Lehetővé vált Buda ostroma, amelyre a fősereg lassú gyülekezése miatt csak októberben került sor, s az egy hónapos ostrom Várad ugyanekkor folyó vívásához hasonlóan nem hozott sikert. 121 Mindennek ellenére az 1598. évi császári hadműveletek rendkívül sikeresnek minősíthetők, hiszen a fő hadműveleti 35
