Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban
1594 után Tatát a következő két évben nem érte támadás. Az 1594. évi nagy török sikerek következtében Bécs is veszélybe került, amely ellen Szinán az 1595-ös hadjáratot tervezte. Az oszmán előretörésre válaszul a Habsburg-birodalomnak sikerült nagyszabású ellentámadást szerveznie 1595-ben. Fontos része volt ebben a keresztény koalíció számára megnyert Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnek, aki éppen a legválságosabb időszakban, 1594 nyarán határozta el, hogy szakít a Portával. 75 Erdély példáját követték a havasalföldi és moldvai román fejedelemségek is. A vazallus fejedelemségek elpártolása azt jelentette, hogy az Oszmán Birodalomnak 1595-ben kétfrontos háborút kellett vállalnia. Az 1595-ben trónra lépő III. Mehmed szultán előbb Ferhád pasa nagyvezírt, majd annak leváltása és megöletése után Szinán pasa nagyvezírt küldte az al-dunai frontra a „lázadó" vazallusok pacifikálására. A magyarországi front átmenetileg másodlagos fontosságúvá vált a Porta számára, itt védekezésre rendezkedett be 1595-ben. A kétfrontos háború szükségszerűen oszmán vereségeket eredményezett. Bár Szinán pasa elfoglalta Havasalföldet, megtartani nem tudta, sőt október végén Gyurgyevónál kudarc érte a Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem által vezetett sereggel szemben. Bár a vereség csak az oszmán had utó vedét érintette, s inkább jelképes volt, kétségtelen, hogy Szinán havasalföldi hadjárata sikertelennek bizonyult. 76 A fősereg távollétében elkerülhetetlen volt a magyarországi fronton is a vereség a nagy erővel támadó Habsburg-haddal szemben. A császári főparancsnok, Kari Mansfeld némi manőverezés után Esztergomot vette ostrom alá, bár Tata megszállása is felmerült. 11 'Esztergom ostroma során két felmentő sereget is megvertek (augusztus 4-i esztergomi csata és augusztus 26-i vörösvári rajtaütés), s több mint két hónapi ostrom után a török várőrség kapitulált szeptember 2-án. 78 Esztergom megszerzésével a létfontosságú Duna-vonal Habsburg-ellenőrzés alá került, elvileg lehetővé vált Buda ostroma is. Az Esztergom és Komárom között kb. félúton levő Tata sajátos helyzetbe került ezzel, hiszen e két fővárhoz volt legközelebb, viszont a többi környező vár török kézen maradt. Az 1595-ös császári sikerek török részről váltottak ki ellenreakciót, maga III. Mehmed szultán vezetett 1596-ban hadjáratot Magyarországra. Sokáig vitatott volt a hadjárat célja, hiszen Bécs és a lázadó Erdély ellen vonulás terve egyaránt felmerült. Végül a Felvidék kulcsa, Eger megszerzése mellett döntött az oszmán hadvezetés, amelyben annak is része lehetett, hogy a 30
