Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban

Habsburg-csapatok előbb Vácot, majd Hatvant ostromolták, s vették be. 79 A nehézkesen mozgó, nagy szultáni had csak szeptember 20-án vette ost­rom alá Egert, amelynek őrsége október 12-én kapitulált. 80 A vár kijavítása után az elvonuló oszmán had Mezőkeresztesnél több napos csatát vívott október 22-26. között a Miksa főherceg és Báthory Zsigmond vezette szö­vetséges keresztény sereggel. Az október 26-i döntő csata utolsó fázisában a törökök kerekedtek felül és nagy győzelmet arattak. 81 A történeti kutatásban elterjedtnek mondható az a felfogás, amely sza­kaszokra bontja a 15 éves háború történetét. Eszerint az 1593-1596 közti szakasz a nagy csaták és várostromok időszaka, amelyet 1597-től a háború második, elhúzódó szakasza követ, amelyet a két fél kölcsönös kimerülé­sével jellemezhetünk. E második szakaszt vagy 1606-ig vagy pedig csak 1603-ig számították (utóbbi esetben a Bocskai felkelés időszakát, 1604­1606 között tekinthetjük a háború harmadik szakaszának). 82 E periodizálá­si kérdés témánk szempontjából azért is fontos, mert éppen a második, el­húzódó szakasz első két évére esett Tata három ostroma is. Véleményem szerint, ahogy arra már egy korábbi tanulmányomban is rámutattam, önké­nyesnek minősíthető e szakaszok kijelölése. 83 A háborúnak mindkét „sza­kaszában" voltak nagy csaták, várostromok. A török hadvezetés legfeljebb 2-3 éves háborúval számolt, így a háború a Porta szempontjából már 1595­ben elhúzódott, mikor vazallusai felkeltek ellene. 84 Mindenféleképpen ön­kényes a mezőkeresztesi csatával cezúrát húzni a két szakasz közé, még ha valóban ez az összecsapás volt a legnagyobb is a két fél között a háború folyamán. Bár a törökök a korábbi gyakorlattól eltérően jelentős erőket te­leltettek a Hódoltságban, hadműveleteiket igyekeztek Kászim-napig elhúzni, sőt utána is folytatni, a télen mégsem lehetett nagyobb hadműveleteket foly­tatni. 85 így a háború szükségszerűen szétesett egymástól jórészt független, évente megújuló hadjáratokra. A két fél természetesen reagált egymás si­kereire, s igyekezett megvédeni vagy visszafoglalni a várakat. Az egyik évben elért jelentősebb török avagy Habsburg siker a következő évben na­gyobb ellentámadást váltott ki az ellenfél részéről. A kiegyenlítetté vált erő­viszonyok miatt egyfajta hatás-ellenhatás mechanizmusára épülő hullám­mozgás jellemezte a háború általános menetét. A kiépült várrendszerek miatt szinte lehetetlen volt maradéktalan győzelmet aratni, a csatáknak csak annyiban volt szerepük, amennyiben egy-egy vár megtartásához, vissza­szerzéséhez vagy elfoglalásához hozzájárultak. 86 Az 1597-es év nem a há­31

Next

/
Thumbnails
Contents