Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Tóth Sándor László: A tatai vár ostromának szerepe a 15 éves háborúban

Habsburg-csapatok előbb Vácot, majd Hatvant ostromolták, s vették be.

79 A nehézkesen mozgó, nagy szultáni had csak szeptember 20-án vette ostrom alá Egert, amelynek őrsége október 12-én kapitulált.

80 A vár kijavítása után az elvonuló oszmán had Mezőkeresztesnél több napos csatát vívott október 22-26. között a Miksa főherceg és Báthory Zsigmond vezette szövetséges keresztény sereggel. Az október 26-i döntő csata utolsó fázisában a törökök kerekedtek felül és nagy győzelmet arattak.

81 A történeti kutatásban elterjedtnek mondható az a felfogás, amely szakaszokra bontja a 15 éves háború történetét. Eszerint az 1593-1596 közti szakasz a nagy csaták és várostromok időszaka, amelyet 1597-től a háború második, elhúzódó szakasza követ, amelyet a két fél kölcsönös kimerülésével jellemezhetünk. E második szakaszt vagy 1606-ig vagy pedig csak 1603-ig számították (utóbbi esetben a Bocskai felkelés időszakát, 16041606 között tekinthetjük a háború harmadik szakaszának).

82 E periodizálási kérdés témánk szempontjából azért is fontos, mert éppen a második, elhúzódó szakasz első két évére esett Tata három ostroma is. Véleményem szerint, ahogy arra már egy korábbi tanulmányomban is rámutattam, önkényesnek minősíthető e szakaszok kijelölése.

83 A háborúnak mindkét „szakaszában" voltak nagy csaták, várostromok. A török hadvezetés legfeljebb 2-3 éves háborúval számolt, így a háború a Porta szempontjából már 1595ben elhúzódott, mikor vazallusai felkeltek ellene.

84 Mindenféleképpen önkényes a mezőkeresztesi csatával cezúrát húzni a két szakasz közé, még ha valóban ez az összecsapás volt a legnagyobb is a két fél között a háború folyamán. Bár a törökök a korábbi gyakorlattól eltérően jelentős erőket teleltettek a Hódoltságban, hadműveleteiket igyekeztek Kászim-napig elhúzni, sőt utána is folytatni, a télen mégsem lehetett nagyobb hadműveleteket folytatni.

85 így a háború szükségszerűen szétesett egymástól jórészt független, évente megújuló hadjáratokra. A két fél természetesen reagált egymás sikereire, s igyekezett megvédeni vagy visszafoglalni a várakat. Az egyik évben elért jelentősebb török avagy Habsburg siker a következő évben nagyobb ellentámadást váltott ki az ellenfél részéről. A kiegyenlítetté vált erőviszonyok miatt egyfajta hatás-ellenhatás mechanizmusára épülő hullámmozgás jellemezte a háború általános menetét. A kiépült várrendszerek miatt szinte lehetetlen volt maradéktalan győzelmet aratni, a csatáknak csak annyiban volt szerepük, amennyiben egy-egy vár megtartásához, visszaszerzéséhez vagy elfoglalásához hozzájárultak.

86 Az 1597-es év nem a há31