Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.

Héri Veronika: A 15 éves háború győzelmes csatáinak emlékére kibocsájtott érmek

melyet Johann Georg von Brandenburgról készített az 1580-as évek végén.

2 A páncélban, sisakban, marsallbottal ábrázolt személy, egy lépő lovon ülve, a ló lábai fűvel és virággal, nem jelenhetett sem Maler mesternek, sem Michael Socknak nagy kihívást. Az érem szelvényében apró betűkkel a MILITEMUS jelmondat van és 1601 évszám. Nyilvánvaló tehát, hogy nem Esztergom 1595-ös ostromára készülhetett. A hátlapján viszont ostrom, illetve várkép van, melyet Sock Johann Ruda, az 1594-es ostrom idején készített metszetéről mintázott.

3 Ruda nagyon nagy területen ábrázolta Esztergomot, nagy, kiterjedt szőlőhegyekkel, nagy tornyos várral, ágyúsorral, rengeteg török sátorral. Az érmen ezt természetesen zömíteni kellett, és alkalmazni a kerek kivágáshoz. így Sock érme megőrizte a vár képét, a szőlőhegy egy részét, a sátrakat és az ágyúsort. Valószínű, hogy Sock az érmet Székesfehérvár 1601-1602-es ostromához kapcsolódva mintázta.

4 A rudolfi udvar és annak művészi termékei nagyjából 1603 körül valósultak meg, és nagyon valószínű, hogy az érmek, melyeket 1595-re, 1598-ra, 160l-re datáltak, jóval későbbiek. 1597-ben Tata többszörös ide-oda foglalásának, majd 1597-es visszafoglalásának emlékére nem készült érem. 1620-ban jelent meg Johann Jakob Luckius könyve Sylooge Numismaticorum Elegantiorum... címmel

5

, mely kötet 1500 és 1600 között tárgyalja az európai történelmi eseményeket. A szerző-kiadó bevezetőjében a numizmatika dicsőségét zengi és ígéri, hogy az események leírásához éremillusztrációkat használ fel. A kötetben 33 magyar vonatkozású eseményt ír le II. Lajos koronázásától Győr visszafoglalásának évéig, illetve egy tévesen II. Rudolfnak tulajdonított, és tévesen Erdéllyel kapcsolatba hozott ábrázolást, melyet 1599-re datál. A kötet 361. oldalán szerepel Tata visszafoglalásának leírása. Az „álérem", mely a történetet dekorálja, előlapján Pálffy Miklóst ábrázolja. Pálffy, aki ekkor bányavidéki kapitányként harcol a török ellen, képileg nem ismeretlen a művészi közéletben. A korszak közszereplői, katonák, politikusok művészileg megörökíttettek a rudolfí udvarban, Hans von Aachen zsenije és minden bizonnyal irigylésre méltó szervező tehetsége révén. Pálffy még korábban lefesttette magát az 1580-as években, amikor Fugger Máriával jegyességet kötött, és elküldte a képet Augsburgba jövendőbeli feleségének.

6 A festményről akkor készültek a metszetek, amikor Pálfry hadisikerei ismertté váltak. A képek egyébként a kapitányt szemből ábrázolják, egyik 131