Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyuszi László (szerk.): Annales Tataienses I. Tata a tizenöt éves háborúban. Mecénás Közalapítvány. Tata, 1998.
Héri Veronika: A 15 éves háború győzelmes csatáinak emlékére kibocsájtott érmek
kezében sisakkal. Az ábrázolások részben megfelelnek a korszak vezető katonáinak képeivel, öltözetük páncél, kezükben sisak vagy marsallbot van. Ez az egyöntetűség vagy kényszerűség igen jól látható Bry művének címlapján. Teodor Bry 1596-ban jelentette meg történetírását Pannóniáé História Chronologica címmel, és borítólapján Rudolf, Miksa főherceg reménybeli lengyel király, Mátyás főherceg, Báthory Zsigmond fejedelem, Christoph Teuffenbach, Mansfeld gróf, Giovanni Medici és Pálffy képét. Az uralkodókon korona van, kezükben jogar, a többieken páncél és kezükben bot. Pálffyn egy prémes kabát is látható. Nyilvánvaló, hogy egyetlen hiteles képről készült a későbbi sok metszet, mert ez a prémes felsőruha mindegyiken szerepel. Az érem előlapja tehát a róla készült festményről sokszorosított rajzok egyike. Tata képét Luckius Ortélius: Chronologia című művéből vette át, csak éppen fordítottan az eredetihez képest. Jakob Oertel történetírása Johann Siebmacher képeivel illusztrálva 1602-ben jelent meg először 8 , igen nagy teret szentelve a tizenötéves háború eseményeinek, hadszíntereit, a magyarországi várakat és ostromokat ábrázolva. Siebmacher természetesen nem járt a magyarországi hadszíntereken, hanem az 1570 körüli várfelmérések rajzait felhasználva rendkívül tiszta, áttekinthető, bár kissé statikus rajzokat készített. A könyv népszerűségére jellemző, hogy 1603-ban, 1604-ben, 1613-ban, 1623-ban, 1665-ben újra és újra megjelent az azóta történt események leírásának kiegészítésével. Luckius tehát Ortélius valamelyik korai kiadásából vette át a rajzot, s kerek kivágásban ábrázolva éremnek tüntette fel. A következő év nagy hadisikere Győr visszafoglalása volt. A vár és a város kiemelkedően fontos volt Bécs védelme szempontjából. 1594-es elvesztése Hardegg gróf életébe került. A Buda és Bécs közötti út felénél elhelyezkedő vár, a végvárrendszer egyik elsőrendű vára nem maradhatott török kézen. A Basta által Magyarországra hozott, és Pálffy által Tatán kipróbált új fegyver, a petárda Győrnél igen nagy sikert aratott. Maga a terv is hatásos volt, hiszen nem nyáron kezdték ostromolni a keresztények a várat, hanem márciusban. A Győr körüli erdőkben elhelyezkedő csapatok március 28-án éjfélkor kezdték a támadást. Előzőleg bekiabáltattak törökül beszélő emberrel, hogy élelmet hoztak, majd a kinyitott ajtón benyomulva nagyobb rést robbantottak, és az úgynevezett fehérvári kapun benyomulhatott a keresztény sereg. A hajnalig tartó ostrom 132
