Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)
Két szimbólum-ábrázolást kell még megemlíteni. Az egyik a kámeótechnikával készült emlékezés-gesztus görög felirattal (Kat. 3.), a másik pedig a kézfogásjelenet (Kat. 42.). Összefoglalva a fentieket elmondhatjuk, hogy a Klapka György Múzeumban bemutatott darabokon is a hadviseléshez kötődő témák a leggyakoribbak: Dea Roma, Iuppiter, Mars, Minerva, Théseus/hérós, Victoria, sas csapatjelvényekkel (összesen 19). Talán ugyanebbe a körbe tartozik még Sol ( 1 ), akit mint Sol invictust is tisztelték. 24 Ezeket követik a bőségre, a jólétre utaló ábrázolások: az élelem megszerzésének biztonságát és a mindennapok sikereit megtestesítő Bonus Eventus, a gabonabőséget biztosító Ceres, az üzleti és a katonai életben egyaránt szerencsehozó Mercurius (összesen 9). Végül a gondtalan életre, felhőtlen szórakozásra utaló, önfeledten táncoló, vagy mellképben ábrázolt fiatal szatírokat kell megemlíteni (2). 25 Műhelyek, mesterek és a stílus kérdése Mivel mester-szignatúra gemmákon csak ritkán fordul elő, továbbá mert a gemmák a Római Birodalom provinciáiban nagy távolságokra is eljuthattak, 26 és végül minthogy adott istenalakot, vagy témát sokszor csak meghatározott attribútumokkal és képi eszközökkel lehetett ábrázolni, stíluskritikai alapon „a gemmák műhelyekhez vagy mesterekhez kötése pillanatnyilag a legmegoldatlanabb kérdések közé tartozik". 2 ' Ez a megállapítás sajnos vonatkozik a Brigetióra is, annak ellenére, hogy most már viszonylag nagy számban ismerünk erről a lelőhelyről gemmákat. Vannak azonban olyan szerencsés leletegyüttesek, amelyek nagyszámú gemma egy lelőhelyről való előkerülését eredményezték és ez alapján műhelykérdésekre és mesterkezekre vonatkozó elemzések elvégzését tették lehetővé. 26 Ezek alapján nemcsak az nyert megerősítést, hogy egyes műhelyeknek vagy mestereknek volt kedvelt témája, gemmaformája és gemmamérete, hanem az is, hogy egy adott mester stílusa nem az azonos motívumok kidolgozásának összehasonlítása, hanem az ábrázolt alak testrészeinek megformálása során alkalmazott különböző méretű csiszolókorongok használatának sorrendje és módja alapján határozható meg. 29 A snettishami együttes alapján Gesztelyi T. Brigetióban azonosította A-mester 3 gemmáját, amelyeken nyomon tudta követni a M. Maaskant-Kleibrink által leírt metszési technikát: „először 24 Gesztelyi 2001:1344. 21 Az ábrázolások gondolati hátterére, jelentésére és értelmezésére lásd: Gesztelyi 2001:10-17. 2 " A gemmák terjesztésének, árusításának lehetséges módjára, távoli területek gemmáinak nagyarányú keveredésére lásd Gesztelyi 2001:20-21. 27 Gesztelyi 2001:17. 28 Egyrészt az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején a walesi Caerleon melletti legiotábor fürdőjének feltárása során a frigidarium lefolyórendszerében 86 gemma került elő, amelyeket két periódusra (Kr. u. 75110 és 160-230) lehet keltezni (Zienkiewicz 1986). Másrészt az 1980-as évek közepén ugyancsak a britanniai Snettishamben előkerült, földbe rejtett agyagkorsóban talált 127 db, az élemmellékletek alapján Kr. u. 155 előtt készült karneol gemmát kell megemlíteni, amelyek elemzése alapján M. Maaskant-Kleibrink három mesterkezet (A, B, C) különített el (Maaskant-Kleibrink 1992). Idézi Gesztelyi 2001:18., 70-71. j. 2 " Gesztelyi 2001:19-20. Eszerint a snettishami B-mester a kicsi, gömbölyű ovális, előlapján domború, sötétebb színű karneolokat kedvelte. Jellemző a leletegyüttes összetétele is: 27 Bonus Eventus (21,2 %), 20 Ceres (15,7 %), 13 papagáj (10,2 %) és 10 Abundantia (7,87 %) található.
