Borhy László – Számadó Emese: Acta Archaeologica Brigetionensia 4. Gemmák, Gemmás gyűrűk és ékszerek Brigetióban. (Komárom 2003)

egy vastag koronggal a test alakja készült el, egy vékonyabbal a fej, nyak, végtagok, ruharedők, végül a legvékonyabbal az arc részei és a kalász szálai"/ Brigetio a területéről ismert 195 gemmával a nagy sorozattal rendelkező lelőhelyek sorába lépett, és ezért a gemmák mester- és műhelykörének meghatározása területén fennálló nehézségek ellenére mégiscsak érdemes a Klapka György Múzeumban bemutatott gemmagyűjtemény kapcsán néhány stilisztikai elemre felhívni a figyelmet." A Kat. 35. szám alatt ismertetett gemma nyúlábrázolása azonos stílusban, a testhelyzet pontos megismétlésével előfordul a Déri Múzeum gyűjteményében; véleményünk szerint a két darab ugyanattól a vésnöktől származhat. Ugyancsak szoros rokonság fedezhető fel a Kat. 40. számú darabon ábrázolt kutya megmunkálása és az Arrabonából származó gemma vadászjelenetének kutya-alakja között. Feltűnő a barna jáspisból készült gemmák megmunkálásának magas színvonala. A Kat. 26. számú gemma szatír portréja ugyanazt a részletekbe menően kidolgozott, remekbe szabott stílust mutatja, mint a hasonló témát megfogalmazó, Pannoniából ismert összes többi darab.

12 A Kat. 11. szám alatt ismertetett gemma Minerva-alakjának kidolgozása, a felületkezelés stílusa és a ruharedők kiképzése közeláll a Kat. 17. Ceres-ábrázolásához, ráadásul méretük is csaknem azonos egymással. Ez utóbbi pedig két további darabbal mutat közeli stilisztikai kapcsolatot: egyrészt a Kat. 14. Bonus Eventus ábrázolása attribútumainak elhelyezéséhez és megmunkálásához közelít, másrészt pedig a Kat. 25. számú darab Théseus-ábrázolásával mutat színvonal- és stílusbeli rokonságot. A jáspis gemmák esetében azonban általánosan megfigyelhető a magas színvonal és a stílusjegyekben mutatkozó hasonlóság, hiszen ez a viszonylag puha kő a gömbölyű formák vésésére messzemenően alkalmas volt.

33 A Kat. 26. számú gemma magas színvonalú szatírportréjának stilisztikai ellenpólusaként a kora császárkori (1-2. század) ezüstgyűrűvel együtt előkerült Kat. 6. számú, narancssárga karneolból készült darabot kell megemlíteni, amely luppitert ábrázolja. Elnagyolt, stilizált vonalvezetés jellemzi, élesen bemetszett kontúrokkal. A test egyes részletei és bizonyos attribútumok is hiányoznak: pl. Iuppiter ülő testhelyzetére a "trónusból" és a comb vízszintes vonalából lehet következtetni, alsó lábszára ugyanakkor hiányzik. Karját előrenyújtja, de a patera nem látszik a kezében. A formák teljes felbomlása, a linearitás előtérbe kerülése valószínűleg kevésbé tehetséges mesterre utal.

34 A Iuppiter-ábrázolások sorában kiemelkedik a Kat. 4- számú kalcedon gemma. Ezen a darabon viszont a jól proporcionált, aprólékosan és gondosan kidolgozott izomzatú és ruházatú Iuppiter-alak stílusjegyei állnak ellentmondásban a lábánál álló, leginkább lineáris stílusúnak mondható sas kidolgozásával. Ez az ugyanazon a darabon mutatkozó stílusbeli eltérés, a plasztikus és a lineáris stílus egymásmellettisége ""'Gesztelyi 2001:20. A-mesterhez attribuálható darabok: Gesztelyi 2001 :Kat. 28. (zöld jáspis, Bonus Eventus, KDM, ltsz.: K. 2003.); Gesztelyi 2000:Kat. 159. (barna jáspis, Bonus Eventus, MNM, ltsz.: R. 41.1880.13.); Gesztelyi 2000:Kat. 187. (pirosasbarna jáspis, Akhillés vagy harcos, MNM, ltsz.: R. 55.24-50.= 141.1888.119.). 11 A pontos hivatkozásokat lásd az adott katalógusszám alatt. Gesztelyi 1978. " Lásd a Kat. 25. szám alatt Théseus alakját, mélyen vésett, gömbölyű formákkal. Gesztelyi T. ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jáspisgemmák esetében is felismerhető a lieáris stílus (Gesztelyi 2001 :Kat. 16.). 14 Ge iesztelyi 1993:19.