Borhy László – Számadó Emese szerk.: Acta Archaeologica Brigetionensia 2. Római kori csontfaragványok és modern hamisítványok (Komárom 2001)

Borhy László: A szőnyi csont- és kőfaragványokat hamisító műhely (Kat. 165-166.)

A faragott kövek sorozata (Kat. 165-166.) Bár biztos adatunk nincs rá, a hamisítóműhely produkciójának természetéből fakadóan feltételezhetjük, hogy a csontfaragványok harmadik fázisával egyidőben, a produkció további fokozásától indíttatva a hamisítóműhely „melléktermékeként" jelentek meg a kőfaragványok. A hamisított, kőből faragott tárgyaknak három sorozatát különíthetjük el. Az elsőbe a feliratos tárgyak tartoznak, a másodikba a használati tárgyak, a harmadikba pedig a kőszobrok, szobrocskák. Ez utóbbi két sorozatot egy-egy, jelenleg magángyűjteményben található darab segítségével mutatjuk be. A hamisított feliratos kövek sorozatát - a csontfaragványok stílusával mutatott hasonlatosság alapján - Paulovics István ismerte fel 1941-ben'. A brigetiói feliratokat ismertető tanulmányát egy a számos csonthamisítványt is felvásárló Milch-gyűjteményből származó fogadalmi felirat bemutatásával zárja, amely „az egyébként remek kritikai érzékkel rendelkező gyűjtő" szerint a „szőnyi szőlőkben került elő". Paulovics I. a következő szavakkal „méltatja" a hamisítók által faragott kő felismerhető hibáit: „Az igyekvő hamisító itt is nem összetartozó epigraphiai elemeket toldozott szánt szándékkal egymás mellé, a sorokat pedig roppant naiv módon hibás ligaturákkal látta el. Magának a kőnek az anyaga is az első szempillantásra elárulja ezeket a darabokat. Az ószőnyi hamisított kőemlékek ugyanis homokkőszerű, lágy, könnyen megmunkálható kőfajtából vagy valamilyen masszából készültek, amelyet a dilettáns kőfaragók gond nélkül megmunkálhattak."

8 A hamisított kő használati tárgyak: a kő díszpajzsdudor (Kat. 165.) 1992-ben kollégámtól, dr. Laszlovszky József egyetemi docenstől (ELTE BTK Régészettudományi Intézet, Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék) megtekintésre és feldolgozásra két tárgyat kaptam, amelyeknek meghatározása és műhelyhez kötése, valamint keltezése segített közelebb jutni a szőnyi hamisítóműhely történetéhez. Mindkét tárgy állítólag Szőnyben került elő, földből, geológiai földmintavétel során és a kutatásokat vezető geológus ajándékaként került kollégám tulajdonába. Az egyik - itt tárgyalandó tárgy - kerek, középen mellképes ábrázolással díszített készítmény (Kat. 165.; 9. kép), a másik pedig, amelyet a következő alfejezetben fogok ismertetni, mészkőből készített, lovon ülő alakot ábrázol (Kat. 166.; 10. kép). A szabályos köralakú tárgy homokkőből készült, felületét - nyilván a tárgy kifaragása után - szürke, iszapszerű masszával vonták be. Átmérője 10,1 cm, magassága 3,27 cm (9. kép). Peremén 1,23 cm széles szegély fut körbe, amelyet 18 egymástól pontosan 1,64 cm-re elhelyezett, a felületbe enyhén bemélyített pontocska díszít. A 19. pontocska, amely eredetileg a buszt feje fölött helyezkedett el, a perem sérülése miatt nem látható. A kerek tárgy közepén 8,64 - 8,85 cm átmérőjű körkörös kiképzésű, a peremből kiemelkedő, V-alakú rovátkákkal szegélyezett felület látható, amelynek közepén 6,77 cm magas, 6,34 cm széles, 'Paulovics 1941. s

Ld. még Ratimorská 1984:Tab. XXVII. 1 -4a. A feliratok és reliefek