Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez
ÉRTEKEZÉSEK ;a megye javaslatot tett arra nézve, hogy hány osztály állítassák fel a megyében a teleknagyság szempontjából, s a megye helységeit besorolták az egyes osztályokba. Ezt felterjesztették az uralkodó elé, aki vagy elfogadta vagy korrigálta a megye által felállított osztályokat és a községek besorolását. Az uralkodó döntése után a megye hitelesítette a királynő által felállított úrbéri tabellákat, majd azokat minden helységben publikálták. A nyomtatott urbárium pontosan meghatározta a szolgáltatások nagyságát, az üresen hagyott helyekre bejegyezték a helyi sajátosságok által módosított intézkedéseket. Az úrbéri tabellába pontosan megállapították, kinek mennyi szántóföld és rét jár ki mennyi szolgáltatással tartozik földesurának. Heves és Külső-Szolnok vármegyében Brunszvik Antal királyi biztos vezetésével hasonló módon zajlott le az úrbérrendezés. Itt azonban a királyi udvar érdekeit képviselő Brunszvik és a megyei rendek között ellentét támadt a klasszifikációt illetően. " A megyei rendek négy osztályba sorolták a községeket. Javaslatuk a következő volt: az első osztályú községben az egész telek kapjon 14 hold szántót, másodosztályúban 16 holdat, a harmadosztályúban 18-at, a negyedosztályú községben pedig 20 holdat. Brunszvik az állami kizsákmányolás biztosításának érdekében több földet akart adni a parasztoknak. A vitát az uralkodó döntötte el, mégpedig úgy, hogy az elsőosztályú faluban 26 hold, a másodosztályúban 28, a harmadosztályúban 30, a negyedosztályúban 32 hold szántóföld lett az egésztelek szántó illetősége. A megyei nemesek javaslatának szűkmarkúságát legjobban az mutatja, hogy a végrehajtás során, amikor a királynőnek majdnem kétszer akkora telki állományt „megállapító rendelete alapján mérték ki a telkeket, csak egyes helységekben emelkedett a jobbágyok kezén levő földterület." 9 2 Ezután az általános kitekintés után vegyük vallatóra Cibakháza község úrbérrendezéssel kapcsolatos iratait. Az alábbiakat kell elemeznünk: a jobbágyok kilenc kérdőpontra adott válaszait, a beneficiumok-maleficiumok jegyzékét, az előzetes összeírást, a nyomtatott urbáriumot és az úrbéri tabellát.A kilenc kérdőpontra adott válaszok jó részét már elemeztük, most csak összefoglaljuk a leglényegesebb megállapításait: a község újjátelepítésétől kezdve kontraktuális viszonyban volt földesurával, kivéve a már említett rövid időszakot; a község összes jövedelmét árendában bírták a lakosok 4000 forintért, „semmi robottételt" nem tettek; beneficiumként említik a jobbágyok, hogy földjük trágyázás nélkül megtermi gabonájukat, ami a gazdálkodás kezdetlegességére s az intenzitás hiányára utal. Szőlőskertjük is volt a lakosoknak, ami valószínűleg Jelentősen egészítette ki a szemtermelésből eredő sovány jövedelmet" 9 4, hiszen 1770-ben már 277 kapásszőlő alapozhatta meg a későbbi jelentős homokiszőlő termelést, tudniillik a Josephinische Aufnahme már számottevő szőlőterületet mutat, a század végétől pedig a lakosság jelentős jövedelmi forrásává vált, és sokáig az is maradt. A jobbágyok bevallása szerint két száraz- és egy vízimalom volt a községben, míg a század derekán a dicalis összeírások csak egy „igen rossz állapotban levő" szárazmalomról beszélnek. Beneficiumként is említik a lakosok a Tiszát, ami nem lehet véletlen, a halászat-pákászat sok embernek biztosíthatta a megélhetést. A maleficiumok jegyzéke sorra azokat a negatívumokat sorolja fel, amelyeket a dicalis összeírások is említettek, nevezetesen: kevés a kaszáló, de kevés a legelő és a szántóföld is. Sőt még azt is elmondják a jobbágyok, hogy „sarjút pedig határunkban nem kaszálhatunk". Mindezt jórészt a „Tiszának gyakori áradásai" okozták. Tehát amiből egyik oldalon hasznot húztak, az a másik oldalon a falu kárát jelentette. így nem csodálkozhatunk azon, milyen fontos volt a falu lakosságának a puszták bérlete; öt darab földje van egy egészhelyesnek a kilenc kérdőpontra adott válaszok szerint, tehát valószínűleg öt dűlő van a faluban. Ebben az öt darab földben 30 pozsonyi mérő magot vethet. Ebből megállapítható, 91 Közli SOÓS Imre és FELHŐ Ibolya i. m. 92 FELHŐ Ibolya: i. m. 207. o. 93 A felsorolt iratok megtalálhatók Ol Törzsszám C 59 /Htt. Ivt. Dep. Urb./ Úrbéri Tabellák Heves Megye Cibakháza. Az úrbéri tabella és az urbárium megtalálható az EAR-ben is Ksz. 1186. 94 SOÓS Imre: i. m. 17. o. 68
