Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez
TISZAVILÁG V. hogy Cibakházán már az egyéni birtoklás rendszere uralkodik (fentebb tárgyaltuk ezt a témát); elmondják a jobbágyok, hogy a rövid úrbéres időszak alatt gyalog- és igásrobotot tettek és kilencedet adtak a földesúrnak. Cibakháza község jobbágyai azokra a kérdésekre, hogy „Hány puszta telek van és mióta?"; „Miért pusztultak el és kik használják?" azt válaszolják: „Semmi puszta házhely nincsen Helységünkben, mivel házhelyekre nincsen osztva." Ez a válasz érthetetlennek tűnik, hiszen a házhelyekre osztás hiánya általában együtt jár azzal, hogy a telekmennyiséget sem ismerik, tehát az ilyen község az időszakos újraosztás rendszerében gazdálkodik. Cibakháza községben ez nem áll fenn, hisz ismerik a telekmennyiségei. A II. József korabeli katonai térképről és a község mai formájából is megállapítható, hogy Cibakháza kertes-öves település volt. Tehát volt egy falumag, ahol a házak kicsi udvarral, rendszertelenül sorakoztak egymás mellett. Ezt a falumagot vették körül az ún. „kertek", amelyek az állatok elhelyezésére, esetleg kerti növények termesztésére voltak alkalmasak. Tehát az ilyen típusú faluban tulajdonképpen két telke volt a jobbágynak: a házas lakótelek és az ólas gazdasági udvar. A falumagban, ahol házas lakótelkek helyezkedtek el, nem voltak kerítések, nem voltak utcák. Valószínűleg ezért válaszolták azt a jobbágyok az összeírok említeti kérdésére, hogy nincs a helység házhelyekre osztva, mert a házukat körülvevő kis terület tényleg nem volt elválasztva a szomszéd területétől, sem utca, sem kerítés által. Ugyanez nem mondható el a „kertekéről, hiszen azokat általában trágyakerítéssel, ún. „garádjával" választották el egymástól. A kertekből a határ felé kiszélesedő utcák vezettek ki, itt hajtották ki az állatokat. A Josephinische Aufhahme szerint három ilyen határ felé kiszélesedő utca volt Cibakházán. Az ismertetett XVIII. századi falukép a község mai formáján is észrevehető. A község templom körüli részén apró udvarok, rövid utcák vannak, míg a külső részén az utcák rendezettebbek és hosszabbak, az udvarok nagyobbak. Az ólas kertek helyébe a XIX. században kezdtek el lakóházakat építeni." Visszatérve a kilenc kérdőpontra adott válaszok elemzésére még azt kell elmondanunk, hogy a jobbágyok szabadmenetelüeknek vallották magukat, ez természetes is, hisz a község árendális szerződése folytán nagy szabadságot élvezett. Az összeírok külön jegyzéket is készítettek a beneficiumokról és a maleficiumokról. Az itt felsorolt hasznokat és fogyatkozásokat jórészt a kilenc kérdőpontra adott válaszok is tartalmazzák. Egyetlen fogyatkozás, amit a kilenc kérdőpontra adott válaszok nem említettek, a vásárhely hiánya volt. Ez pedig nagyon fontos, hisz annak, hogy a földesúr nem folytatott majorsági gazdálkodást egyik oka ez lehetett. Az előzetes úrbéri összeírás megjegyzései is fontos adatot szolgáltatnak a falu életére és viszonyaira vonatkozólag, bár ezeket jórészt tartalmazzák a kilenc kérdőpontra adott válaszok és a beneficiumok-malefíciumok jegyzékei is.'"' Innen tudjuk meg a következőket: a lakosoknak egyszer kaszálható rétjük van a szántóföldeket négy ökörrel szántják. Közös tulajdonban levő szántóföldjük és rétjük nincsen. A földesúrnak nincs gazdasága, minden beneficiumot a község bérel, az erdőt és a füzest a falu közösen birtokolja. Nádjuk és sásuk kevés van, de más határból szereznek maguknak. A község általános viszonyainak bemutatása után hasonlítsuk össze az előzetes összeírás táblázatát az úrbéri tabellával. Ebből kiderül, hogyan változott meg az egyes jobbágy kezén levő föld nagysága, hogyan változtatta meg az úrbérrendezés a község jobbágyságának rétegződését. Az előzetes összeírás felsorolja a helységben lakó összes úrbéres lakost, tehát a telkes jobbágyokat, a házas és házatlan zselléreket. Mindegyik névnél feltünteti telkének milyenségét, megadja a belső telek, a rét és a szántó nagyságát. Az előzetes összeírásban 92 úrbéres viszonyban álló jobbágy szerepel. A telkek nagyságát az összeírás már az úrbérrendeletben meghatározott szabályos teleknagyság arányában adja meg. Tehát egész-, fél-, negyed- és nyolcadtelkeseket tüntet fel. Az egy-egy jobbágy kezén levő szántóföldek nagy95 EPERJESSY Kálmán 1966: A magyar falu törtenete. Budapest. A XVIII. századi falukép tárgyalásánál ezt a munkát használtam fel. 96 Az összeírás pontos címe: Conscriptio Urbarialis Possess Cibakháza Classis