Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

_ ERTEKEZESEK a/ újraosztás annyiban azonosak egymással, hogy mindkettőnél az egyes parasztnak egy­aránt van töldbirtoklási joga. De elválasztja őket az a körülmény, hogy az előbbinél a hasz­nálat helye és időtartama a jobbágy tetszésétől függ, utóbbinál pedig mindkettőt a közösség szabja meg és a közösség rendelkezése minden egyes tagjára kötelező erejű. A szabad fogla­lásnál tehát elsősorban a közösség tagjainak birtoklási joga, az osztásos rendszerben a kö­zösség korlátozó joga kap erősebb hang­súlyt.A földek időszakos újraosztása más­ként nem mehetett végbe, csak úgy ha, a határt dűlőkre, a dűlőket parcellákra osztották. A cibakházi jobbágyok a kilenc kérdőpont ötödik kérdésére azt válaszolták: „öt darab földje van egy egész helyesnek, mibe harminc pozsonyi mérőt "vethet." 6 0 Ekkor ugyan már egyéni bir­toklási forma volt (1770), de ez a válasz utal arra, hogy az újraosztás idején öt dűlőre osz­tották a határt. A dűlők parcellákra osztásával pedig eltűntek a parlagok, tehát így is érvé­nyesült a földközösség „területnövelő funk­ciója". Az újraosztásos foldközösség társadal­mában a földet az igaerőhöz mérten osztották. Cibakházán az 1736—37-es adóösszeírás sze­rint 1737-ben 13 egészekés jobbágy (integra aratra), 31 félekés jobbágy és 18 manualista volt. 6' Az összeírás szerint az a jobbágy számított egészekésnek, akinek négy igásállata volt, fél­ekésnek pedig, aki két igásállattal rendelkezett. A manualistáknak nem volt igásállatuk. A fenti összeírásokból kitűnik, hogy Cibakházán a földek időszakos újraosztásának szokását a '30-as évek közepe táján honosították meg, hiszen ettől kezdve közlik az összeírások az egyes jobbágyoknál azt is, hogy „ekéje" milyen nagyságú. Az újraosztásos rendszer kialakulá­sának egyik indítéka volt az a törekvés is, hogy az állami adót méltányosabban osszák el a lako­sok között. Az összeírásokban ettől kezdve az igásállatok száma mutatja közvetve a jobbágy kezén lévő, adó alá eső föld mennyiségét is, tehát a paraszt tényleges teherbírását. Termé­szetesen emellett lehetett bármelyik jobbágy­nak más jövedelme, vagy adó alá nem eső földbirtoka is. A szolnoki Tiszatájon általában „a hatökrös gazdát tekintik teljes erejűnek, egészekésnek." 6 2 A Cibakházára vonatkozó di­calis összeírások nem következetesek az igaerő arányának meghatározásában. A fentebb említett 1736-37-es összeírás sze­rint vannak egészekés (négy igásállattal bíró) és félekés (két igásállattal bíró) jobbágyok. Az 1738-as összeírás pedig egész, 2/3-, 1/3- ekés és manualista jobbágyokat említ. Ezt az arányt csak akkor lehet megállapítani, ha az egész­ekésnek hat ökre van. Itt valószínűleg igaerő gyarapodásról van szó, amit az összeírások tükrében fel is lehet tételezni, vagy pedig az adóeltitkolás miatt van a különbség. A földek kiosztásánál is a 6:4:2:1 arány érvényesült. Ez ugyan a dicalis összeírásokból közvetlenül nem derül ki, de utal rá az úrbér­rendezés előzetes összeírása, ahol a telekhez — korábban az állatok számához — kapcsolódó földek mennyiségének aránya a 3:2:l-es meg­oszlást mutatja (30:20:10 pozsonyi mérő) 6 3. Az újraosztásos földközösség társadalma a dicalis összeírások tükrében a következőképpen tagolódik: — 6 ökrös jobbágy vagy egészekés gazda (aratra integra) — 4 ökrös jobbágy 2/3-ekés — 2 ökrös jobbágy 1/3-ekés — manualista: nincsen igája, más állata s földje is lehet, háza van — zsellér: házas vagy házatlan (inquilinus, subinquilinus) Az utóbbi kategória a dicalis összeírásokban csak az '50-es években jelenik meg. A föld­közösség szervezete nemcsak a birtokszabályo­zást biztosította a község lakói számára, hanem sokszor képviselte — méghozzá sikeresen — a közösség jobbágyainak az érdekét a földesúr­ral, esetleg annak ispánjával szemben is. Cibak­házán 1727-ben a Földváryak ispánja, egy hely­beli paraszt, Rácz János, minthogy más fizetést 59 VARGA János: i. m. 17-18. o. 60 OL törzsszám C 59 /Htt. lvt. — Dep. Urb./ Úrbéri tabellák. Heves megye, Cibakháza 61 EÁL Adóösszeírás 1736-1737 Ksz. 581. 62 SOÓS Imre: i. m. 10. o. 63 OL törzsszám C 59 /Htt. lvt. — .Dep. Urb./ Úrbéri tabellák, Heves megye, Cibakháza 62

Next

/
Thumbnails
Contents