Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

_ ERTEKEZESEK a/ újraosztás annyiban azonosak egymással, hogy mindkettőnél az egyes parasztnak egyaránt van töldbirtoklási joga. De elválasztja őket az a körülmény, hogy az előbbinél a használat helye és időtartama a jobbágy tetszésétől függ, utóbbinál pedig mindkettőt a közösség szabja meg és a közösség rendelkezése minden egyes tagjára kötelező erejű. A szabad foglalásnál tehát elsősorban a közösség tagjainak birtoklási joga, az osztásos rendszerben a közösség korlátozó joga kap erősebb hangsúlyt.A földek időszakos újraosztása másként nem mehetett végbe, csak úgy ha, a határt dűlőkre, a dűlőket parcellákra osztották. A cibakházi jobbágyok a kilenc kérdőpont ötödik kérdésére azt válaszolták: „öt darab földje van egy egész helyesnek, mibe harminc pozsonyi mérőt "vethet."

6

0 Ekkor ugyan már egyéni birtoklási forma volt (1770), de ez a válasz utal arra, hogy az újraosztás idején öt dűlőre osztották a határt. A dűlők parcellákra osztásával pedig eltűntek a parlagok, tehát így is érvényesült a földközösség „területnövelő funkciója". Az újraosztásos foldközösség társadalmában a földet az igaerőhöz mérten osztották. Cibakházán az 1736—37-es adóösszeírás szerint 1737-ben 13 egészekés jobbágy (integra aratra), 31 félekés jobbágy és 18 manualista volt.

6' Az összeírás szerint az a jobbágy számított egészekésnek, akinek négy igásállata volt, félekésnek pedig, aki két igásállattal rendelkezett. A manualistáknak nem volt igásállatuk. A fenti összeírásokból kitűnik, hogy Cibakházán a földek időszakos újraosztásának szokását a '30-as évek közepe táján honosították meg, hiszen ettől kezdve közlik az összeírások az egyes jobbágyoknál azt is, hogy „ekéje" milyen nagyságú. Az újraosztásos rendszer kialakulásának egyik indítéka volt az a törekvés is, hogy az állami adót méltányosabban osszák el a lakosok között. Az összeírásokban ettől kezdve az igásállatok száma mutatja közvetve a jobbágy kezén lévő, adó alá eső föld mennyiségét is, tehát a paraszt tényleges teherbírását. Természetesen emellett lehetett bármelyik jobbágynak más jövedelme, vagy adó alá nem eső földbirtoka is. A szolnoki Tiszatájon általában „a hatökrös gazdát tekintik teljes erejűnek, egészekésnek."

6

2 A Cibakházára vonatkozó dicalis összeírások nem következetesek az igaerő arányának meghatározásában. A fentebb említett 1736-37-es összeírás szerint vannak egészekés (négy igásállattal bíró) és félekés (két igásállattal bíró) jobbágyok. Az 1738-as összeírás pedig egész, 2/3-, 1/3- ekés és manualista jobbágyokat említ. Ezt az arányt csak akkor lehet megállapítani, ha az egészekésnek hat ökre van. Itt valószínűleg igaerő gyarapodásról van szó, amit az összeírások tükrében fel is lehet tételezni, vagy pedig az adóeltitkolás miatt van a különbség. A földek kiosztásánál is a 6:4:2:1 arány érvényesült. Ez ugyan a dicalis összeírásokból közvetlenül nem derül ki, de utal rá az úrbérrendezés előzetes összeírása, ahol a telekhez — korábban az állatok számához — kapcsolódó földek mennyiségének aránya a 3:2:l-es megoszlást mutatja (30:20:10 pozsonyi mérő)

6

3. Az újraosztásos földközösség társadalma a dicalis összeírások tükrében a következőképpen tagolódik: — 6 ökrös jobbágy vagy egészekés gazda (aratra integra) — 4 ökrös jobbágy 2/3-ekés — 2 ökrös jobbágy 1/3-ekés — manualista: nincsen igája, más állata s földje is lehet, háza van — zsellér: házas vagy házatlan (inquilinus, subinquilinus) Az utóbbi kategória a dicalis összeírásokban csak az '50-es években jelenik meg. A földközösség szervezete nemcsak a birtokszabályozást biztosította a község lakói számára, hanem sokszor képviselte — méghozzá sikeresen — a közösség jobbágyainak az érdekét a földesúrral, esetleg annak ispánjával szemben is. Cibakházán 1727-ben a Földváryak ispánja, egy helybeli paraszt, Rácz János, minthogy más fizetést 59 VARGA János: i. m. 17-18. o. 60 OL törzsszám C 59 /Htt. lvt. — Dep. Urb./ Úrbéri tabellák. Heves megye, Cibakháza 61 EÁL Adóösszeírás 1736-1737 Ksz. 581. 62 SOÓS Imre: i. m. 10. o. 63 OL törzsszám C 59 /Htt. lvt. —

.Dep. Urb./ Úrbéri tabellák, Heves megye, Cibakháza 62