Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

TISZAVILÁCi V. 3. Az újraosztásos földközösség kialakulása Visszatérve a gazdálkodás formájának tárgyalására, igaznak tekinthetjük, hogy „a szabadfoglalás a termelőerők alacsonyabb fejlettségi fokának megfelelő földbirtoklási forma és csak ott uralkodhatik, ahol a népesség és az állatállomány (munkaeszköz!) jelenléte minimális."'

1 Molnár Erik szerint: „a szabadfoglalás a földosztás mellett csak másodlagosan szerepel. A határ egy részét felosztják, többi része szabadon foglalható.'

0

2 Ezt a megállapítást nem fogadhatjuk el, hisz egy ideig a volt hódoltsági területen, ezen belül a szolnoki Tiszatájon és Cibakházán is csak az első foglalás (szabadfoglalás) rendszere dívott. Még az újraosztás rendszere a fejlődés egy következő állomása volt. Soós Imre és Varga János kutatásai alapján Molnár Eriknek azt a véleményét is helytelennek kell tekintenünk, mely szerint a szabadfoglalás rendszere „csak tanyai település mellett alkalmazható."'

3 Ennek ellentmond a cibakházi példa is, hiszen egy ideig itt is az első foglalás dívott, pedig a tanyai rendszert nem ismerték.'

4 A szabadfoglalás tehát a XVIII. századi gazdasági fejlődés első állomása, ez egyben a század folyamán újjáéledő, majd elhaló földközösség első fokozata is, hiszen „a jobbágy nem azért telepedhetik rá egy időre bizonyos földdarabra, mert egyedül csak neki van hozzá birtokjoga, hanem azért, mert az ilyen földfelfogásra mindenjobbágy igényt tarthat."" A szabadfoglalás tehát közös birtoklási forma, de még csak annyiban, hogy a föld elfoglalására bárkinek joga van. A földközösség egyéb funkciói a fejlődés következő szakaszában érvényesülnek. Az állandó megtelepedés után a volt hódoltsági falvakban a termelés feltételei, ha lassan is, ha csak elsősorban mennyiségileg is, de fejlődtek. Az előrehaladást ebben az időszakban a népesség szaporodása, az igaerő gyarapodása jelentette. Mindez új területek feltörését, termékennyé tételét kívánta volna meg. Erre azonban a Tisza vidéken a rengeteg mocsár, vízállás, szikes foltok miatt nem kerülhetett sor. Éppen ezért „a népesség szaporodása, a talaj terméketlensége rákényszerítette a gazdákat a vetést megelőző kétszeri szántásra, a kétnyomásos gazdálkodás bevezetésére, a dűlők és parcellák kialakítására, s az így széttagolt földdarabok évenkénti kiosztására."'

6 Cibakháza községben az ilyen arányú fejlődés, a termelőterület szűkülése 1726-36 között következett be. 1727—1736-os adóváltozási összeírás szerint 1726-ban 21 hospites van (igával rendelkező jobbágy) és 14 manualista, 1725-ben pedig 61 hospites.'

7 Érdekes, hogy e szerint az összeírás szerint valamennyi jobbágy mint hospites szerepel, míg az 1736—1737-es dicalis összeírás szerint 13 egészekés (4 igásállata van), 31 félekés (két igásállata van) és 18 manualista jobbágy van. Megszaporodott tehát a jelzett periódus alatt a népesség. A határ viszont szűk volt, ezért a később betelepültek már kiszorultak a kedvezőtlenebb fekvésű határrészekre, jóllehet ők is oly mértékben voltak jogosultak a jó és közeleső földekre, mint a korábban települtek." Az állandó jogsérelem ilyen körülmények között csak úgy volt elkerülhető, ha a község valamennyi tagjának érdekeit — elvileg — egyformán képviselő elöljárók a minőségbeli különbségek kiegyenlítése céljából minden igényjogosultnak osztanak földet a közeli dűlőkből is, meg a távol fekvőből is, a jóminőségű földekből éppúgy, mint a rosszabbakból, és pedig a távoli, rossz földekből nagyobb parcellákat, mint a jóminőségű földekből."

5

8 Ez tehát már a földközösség második állomása, itt már az „újraosztásos" földközösséggel van dolgunk. „A szabadfoglalás és 51 VARGA János 1952: A földközösség megerősödése és bomlása a XVIII. században. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711-1790, 10. o. 52 MOLNÁR Erik előszava, i. m. 8. o. 53 MOLNÁR Erik előszava, i. m. 8. o. 54 Soós Imre kutatásai szerint a szolnoki Tiszatájon csak Mezőtúr határában alakult ki tanyarendszer a város óriási határa miatt. 55 VARGA János: i. m. 12. o. 56 SOÓS Imre: i. m. 8. o. 57 EÁL Adóváltozási összeírás 1727-1736 Ksz. 925. 58 SOÓS Imre: I. m. 9. o. 61