Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez

_ ERTEKEZESEK akkor lehetett szó, ha az időjárás kedvezésével a Tisza vagy kevés területet öntött el, vagy ha korábban húzódott vissza.'" Természetesen a Tiszának nemcsak a negatív, hanem a pozitív hatása is érvényesült, hisz „számos malmot forgat, halakban bővelkedik."

4 Tehát a szabályozás előtt a fent említett természetföldrajzi tényezők alakították a község gazdasági életét. így ezek a megállapítások érvényesek a dolgozat által tárgyalt korra, a XVIII. századra is. Annál is inkább, mivel mind az 1720-as regniculáris összeírás, mind pedig a Mária Terézia-féle urbárium is megemlékezik arról, hogy kevés a faluban a szántóföld és a legelő a folyó gyakori áradása miatt.

5 II. Cibakháza újjátelepülése, gazdasági és népességi viszonyai az 1720-as összeírás tükrében Cibakházát oklevelek először 1465-ben említik.'' A XVIII. században hozzátartozó puszták (Sárszeg, Gyüger, Jenő) szintén a XV. század második felében fordulnak elő először okleveleinkben.

7 Az 1571 -es török defter huszonegy házat, és huszonegy adózó jobbágyot talál a faluban. A defter a falut Csipakháza néven említi.

8 A század vége és a következő század pusztulást hoz erre a vidékre. A török csapatok rablótámadásai következtében „a XVI. század végére kipusztult a népesség a Tisza vidékről" '. A XVIII. század első felében a lakosság sokhelyütt visszatért lakóhelyére, de „1658-ban a délvidéki rácok fosztogatnak a tiszai részeken"

1

0 Az 1672-es rác-tatár pusztítás és a felszabadító harcok teljesen megpecsételik a Heves-Külső-Szolnok megyei falvak sorsát. „1687-ben Heves és Külső-Szolnok kétszáz falujából csak Gyöngyös és Gyöngyöspata adózik"". Az 1705—1706-os években Rabutin serege és a rácok perzselik fel a Tisza mentét.

12 Valószínűleg az 1672-es rác-tatár pusztítást örökíti meg Cibakháza História Domusában a község papja, ugyanis a következőket írja: 7 8 9 10 11 12 13 „Amikor minden hamuvá változott az ádáz ellenség által, a magyar nép félelemtől megrettenve, segítségétől teljesen megfosztva volt, Cibakháza községben is hallván az ellenség kegyetlenkedéseiről, egyesek nádkévéken, mások tutajokon igyekeztek menteni magukat. Azonban váratlanul, mint a villám, megjelent a tatárok hatalmas serege, és ezek kilőtt nyíllal megöli 175 lakost lelkipásztorával együtt, akiket a túlélők egy gödörbe temettek." ' A História Domus feljegyzése, ha anekdotikus hangnemben is, de dokumentálja a falu elpusztulásának tényét. A XVIII. század eleji Magyarország nagyon vigasztalan képet mutatott. A 150 éves török uralom, a Rákóczi-szabadságharc alatti pusztítások teljesen tönkretették termelőerőinket. Természetesen a pusztítást legjobban a volt hódoltsági terület sínylette meg. Ez hatással volt az ország egész XVIII. századi fejlődésére, ugyanis a volt hódoltsági terület és a királyi Magyarország területének gazdasági és társadalmi fejlődése szemmel láthatóan kettévált. Községünk a volt hódoltsági területen feküdt, ezért ennek a területnek az általános fejlőBOROVSZKY Samu (én.): Heves Vármegye. Budapest, 3-4. o. MONTEDEGÓI Albert Ferencz 1868: Heves és Külső-Szolnok vármegyék leírása, Eger, 325. o. Egri Állami Levéltár /EÁL/ 1720: Heves megyei jobbágy-összeírások, Ksz: 555, 558. Czibakháza, Czibakháza /I465-66. Dl. 16292/ Chibakháza /1470. Kállay cs. lit./ Nemesi névből olvasszuk ki — Szolnoktól délre esik. In: Csánky Dezső 1890-1913: Magyarország történeti földrajza-a Hunyadiak korában. Budapest CSÁNKY Dezső: i. m. GYŐRFFY Lajos 1956: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez, Szolnok, 34. o. SOÓS Imre 1955: Heves megye benépesülése a török hódoltság után, Eger, 5. o. SOÓS Imre: i.m. 6. o. SOÓS Imre: A i.m. 7. o. SOÓS Imre: A i.m. 6. o. História Domus Cibakháza Róm. Kat. Plébánia 52