Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Kalóz Sándor: A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén

TISZAVILAG V. 5. kép. A Nagy-hát - Sulymos rendszer ekkor még létezett a vízfolyás. A XIX. század elején a feljegyzések Csurgóként emlegetik, így jelzik, hogy vize lassan elapad, csak csurdogál. Az 1820—30-as években változott a helyzet. A ..Bejegyzések a községi hivatalnokok könyvébe" több adata is arra utal, hogy rendkívül csapadékos évek követték egymást. ,, 1829/30 s ebből oly nagy árvíz tavasszal. milyenre a most élő emberek nem emlékeznek, nagy lévén a hó nagy lett a leve is. " Később: ,, 1838. De a Tisza árja is igen nagy volt, nem sokkal kisebb, mint az 1830 iki. " A különösen magas árvízszintek jócskán juttattak vizet a Mirhóba is, mellékén komoly károkat okozva. A további pusztításoknak elejét véve a földváriak megkezdik a védelmi munkálatokat. Egy 1841. évi feljegyzés erről 1 A leghíresebb „Mirhó" a — Mirhó-fok — a mai Abádszalóknál ágazott ki a Tiszából, amely annak árvizeit vezette ki a Kunság lapályai felé. A Mirhó-fok gátjának megépítése (1751) volt az első nagyszabású környezet-átalakító munka a Tisza völgyében (szerk.). 25