Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Kalóz Sándor: A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén

TISZAVILÁG V. A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén Kalóz Sándor * The bed-changing of river Tisza in the Holocene period around Tiszaföldvár I examined the historical development and the formation of the 10 km long section of River Tisza between Martfű and the lower connection of dead channel of Cibak. The Ancient Tisza appeared as early as the fir and birch period on the eastern edge of Tiszaföldvár (Szikkert region). Its river-bed getting put more and more west after several bed-changing. In the last 1

0000- /2000 years it wandered 'through and through

' the entire area of Földvár. So it became a decisive element of the forming of the landscape and in the life ofpeople living here. The current location and form of the test section was developed in the 19th century at the time of the cutting through at Jenő. Bevezeti)** „A jó pap is holtig tanul" Elsőéves földrajz szakos hallgatóként a terepen szembesültem az Altold ősvízrajzi képének alakulásával. Maradandó élmény volt. Kádár László professzor úr a terepgyakorlatokon lelkesen magyarázta, mutatta az Ős-Tisza egykori medrét, amelyben szinte elveszett a jelentéktelen vízfolyás, az Ér. Azóta is figyelem és elraktározom a témához, különösen a Tiszazughoz köthető információkat. Sümeghy József, amikor 1944-ben megrajzolta az Alföld pleisztocén vízhálózatát, ahogy Bulla Béla írja — „gyér tényanyagra hagyatkozott, de az ösztönös megérzés jól vezette a tollát." Azóta számtalan kutatási eredmény igazolja és teszi egyre árnyaltabbá az általa felvázolt képet. Ma már ismerjük, hogy milyen nagyszerkezeti mozgások, klimatikus változások terelték az Ős-Tiszát mai medre felé. Eredetileg az Ős-Tisza az Ér-völgy—Körös-völgy futását követte. Valahol Szentes— Csongrád térségében érte el a dél-alföldi süllyedék töréses árkát. Mai helyét csak úgy 10000— 20000 éve, a fenyő-nyír időszakban foglalta el (1. táblázat). A Tiszazug és Tiszaföldvár környéke csak az új meder kialakulása során válik el végleg a dunai törmelékkúptól. Földvár területe az utolsó eljegesedés végén (15000— 20000 éve) képződött lösztáblához tartozik. Ebbe az egyenletes felszínű táblába nyugat felől beékelődik (a Remény út—Hunyadi út vonalától délre és az Aranykert úttól nyugatra) a dunai eredetű, pleisztocén homokfelszín. A holocén időszakban a szél többször átrendezte a homokot és a löszfelszínnél változatosabb, helyenként magasabb formákat alakított ki. A futóhomok anyakőzete, a „kék homok", közel 100 csőkút fúrási adatai szerint 10—12 m-es mélységben jelenik meg. Ezen a terepen: a Martfű—Nagyrév közötti térségben folytattam vizsgálataimat. Remélem, sikerül olvasóközelivé tennem e mikrotáj utolsó 12000 évének történéseit. * Nyugalmazott gimnáziumi tanár, H-5430 Tiszafoldvár, Döbrei út 30. ** A földrajzi nevek leírásánál meghagytuk a népileg kialakult hagyományos írásmódot, (szerk.). 11