Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)

ÉRTEKEZÉSEK - Kalóz Sándor: A Tisza holocén kori mederváltásai Tiszaföldvár környékén

_ ERTEKEZESEK 1.terkep Fenyő-Nyír-Mogyoró kor Lösztábla: Homokfelszín: jj DOne: Régészeti lelőhely: • Folyásirány: » 1. térkép Tó vagy folyó? Édesapám az Egyeshalmi iskolába Hoffman Márton tanító úr keze alá járt 1914—20 között. Sokat mesélt ezekről az évekről. Tőle tudom, hogy telente a befagyott Székestó jegén deszkából, drótból fabrikált korcsolyáikon a gyerekek az iskolától Cibakházáig csúszkálhattak. 1950 körül kettesben elkerékpároztunk oda, megmutatta az akkor még működő iskolát és az akácfákkal benőtt Egyes-halmot. A Székestó azonban csalódást okozott. A hosszan elnyúló laposban csak itt-ott csillant meg a víz. Amikor néhány éve Palugyay Imre Cibakházáról szóló leírását olvastam, elcsodálkoztam. O többek között ezt írja: „Folyó vize: a Tisza; nagyobb tavai: a Sulymos és Székestó; legnagyobb szárazságban sem száradnak ki. " A 82 m-es tengerszint feletti magasságban lévő Sulymos vízutánpótlását a Tisza évente akár többször is ismétlődő áradásai, kiöntései biztosították. A tó lassú kiszáradása a Tisza-szabályozás után történt meg. Mi a helyzet az előbbinél magasabban (85 m) elhelyezkedő Székestóval? Honnan jön a víz? A tó elhelyezkedése miatt szóba sem jöhet a Sulymos esetében leírt helyzet. A XIX. század közepi állapotot — nyilván a cibaki lakosok elmondása alapján — leíró Palugyay hitelességéhez nem fér kétség. A korábbi névadás: Székes — a magyar földrajzi névadásban „időszakos vízállás" jelentéssel — lényegében nem mond ellent Palugyay közlésének. El kell fogadnunk, hogy a tó létezett, volt rendszeres vízutánpótlása. Amikor 2009 tavaszán ismét felkerestem a helyszínt, a látvány és a méretek elgondolkodtattak. Az egykori tó ÉÉNy—KDK-i elhelyez12