Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 5. (Tiszaföldvár, 2011)
LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Szabó Miklós: Ahol az elhagyott gyermekek emberré serdülnek
TISZAVI LÁ Ci V. kek a „Beniczky Otthon" létszámát legutóbb már annyira felduzzasztották, hogy az eddiginél sokkal nagyobb befogadóképességű iskolaépület felépítése vált szükségessé, ahol tágas hálótermek, közös mosdók és higiénikus szempontoknak megfelelő világos iskolatermek szolgáltatják az intézet nemes céljait. Ez az épület a most emiitett feltételeknek megfelelően már el is készült, de ennek megvalósításával Gellért testvér, az intézet agilis igazgatója olyan súlyos anyagi gondokat vállalt, amely még az ő SZÍVÓS és meleg emberbaráti érzésektől átfűtött egyéniségét is erős próbára teszi. Az emeletes iskolaépület költségvetése ugyanis nemkevesebb, mint százötvenezer pengőről szólt, magát az építkezést azonban, a kulturminisztérium circa egyharmadrészbeni hozzájárulásán kivül sehonnan sem támogatták. Már pedig az eredeti terv keresztülviteléhez az ügy érdekében változatlanul ragaszkodni kellett, mivel háromszáz gyermek oktatásához a hat tantermes iskola elengedhetetlenül szükségesnek látszott. Az iskolatestvérek tehát, terhes feltételű kölcsönökből tovább folytatták az építkezést és a szerencsésen befejezéshez segített impozáns iskolaépületet már jóideje át is adták rendeltetésének. Az ebből származó tartozások azonban immár annyira szorongatják a jószándéku épittetőket, hogy ez már szinte az általuk szolgált és védett nemes emberbaráti célt is alapjaiban veszélyezteti. Pedig hát olyan általános szociális érdekről és az elhagyott gyermekek sorsát annyira közelről érintő kérdésről van itt szó, hogy a dolgok természetes rendje szerint kötelező erejű támogatás elől az illetékes körök, de maga a társadalom sem térhet ki többé. Mert ami az iskolatestvérek hasonló igyekezetét illeti, ők a maguk részéről elkövetnek mindent, hogy a „Beniczky Otthon" költségvetését egyensúlyba hozzák. Az intézet fenntartásához szükséges anyagi eszközök előteremtése érdekében ugyanis közel kétszáz hold bérelt földön intenzív gazdálkodást folytatnak, s ezenkívül mészáros-, szabó-, cipész-, kovács-, asztalos-, nyomda és könyvkötői üzemük is van. Ez utóbbiak a gondozásukra bizott gyermekek ipari oktatásához szükséges csak, számbavehető jövedelmet azonban nem hoznak. S ennyi gond és fáradozás után kétszeresen a javukra Írandó az a lelkes igyekezet és meleg szeretet, amivel a napi rendes foglalkozás után, még a gyermekek játékaiban is résztvesznek. A gyermekek tisztálkodási hajlamát artézi vizzel táplált tágas cementfürdő szolgálja, a pihenő órák szórakozásairól a futball és egyéb játékon kivül saját fúvószenekaruk gondoskodik. Az iskolatestvérek figyelme igazán kiterjed mindenre. Legfeljebb a fegyelmezés terén mutatkoznak némi hézagok, de ezek is rajtuk kivül álló okokból származnak. A „telep" tudniillik nincsen bekerítve s ez a körülmény a gyerekeknek annyira szabadmozgást biztosit, hogy a szünetek alatti megnyugtató ellenőrzés csaknem egészen lehetetlenné válik. Az óriási terület bekerítése azonban olyan sokba kerülne, hogy erre a maguk erejéből egyelőre nem is gondolhatnak. S ha az állam továbbra is csak félkézzel segiti őket, a társadalom szélesebb rétegei pedig tudomást sem vesznek róluk, lélekemelő céljaik és minden nemes törekvésük hiábavalóvá válnak. Az iskolaépítkezésből származó súlyos adósságaik menthetetlenül eltemetik őket és velük együtt összeomlik az a magasztos emberbaráti cél is, ami a társadalom száműzött gyermekeinek igyekszik fizikailag megélhetést nyújtani, a szülői szeretet melegét nélkülöző lelkükbe pedig hitet és megnyugvást hinteni. Megengedhető-e, hogy a dolgok idáig fejlődhessenek?! 111
