Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Balla János: A Hajnóczy József Gimnázium tanárainak és diákjainak részvétele az 1956-os forradalom eseményeiben

I LOKALPA TRIO TAK TOLLABOL Az országot megszálló Vörös Hadsereg támogatásával a koalíciós kormányban a kommunista politikusok mindinkább magukhoz ragadták a hatalmat, a kibontakozó demokratikus folyamatok kudarcot vallottak. 1948-49-re Magyarországon megvalósult a totális diktatúra, melynek élén Rákosi Mátyás állt. A diktatúra fő jellemzői voltak: egypártrendszer, a kommunista párt csúcsvezetésének alárendelt államélet, az elvárt irreális gazdasági mutatók elmaradása miatti belső bizalmatlanság és ellenségkeresés, az ország szellemi és fizikai elszigetelése, a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, a parasztság jogi és anyagi kifosztása, erőltetett iparosítás, tervutasításos gazdasági élet, folyamatos áruhiány, hidegháborús hisztériakeltés, a párt vezetőinek szinte istenként való kötelező ünneplése, és a lakosságot folyamatos rettegésben tartó állami terror. 1953-ban meghalt Sztálin. Az új szovjet pártvezetés desztalinizációs folyamatot indított el, s ez Magyarországon is jelentős változásokat eredményezett. Rákosit a hatalom élén Nagy Imre váltotta fel, aki mind a gazdaságpolitikában, mind a törvénytelenségek felszámolásában igen fontos lépéseket tett. 1954-ben azonban ismét ellenlábasai kerekedtek fölé, de a régi módon már ők sem kormányozhattak. Magyarországon és a szintén szovjet tömbbe tartozó Lengyelországban egyre inkább felerősödött a politikai olvadás. Rákosii leváltották, de utódja a tőle nem sokban különböző Gerő Ernő lett. 1956. júniusában a lengyelországi Poznanban a munkások tüntetni kezdtek az élet- és munkakörülmények javításáért, és szabad választásokat követeltek. A magyar nép nagy szimpátiával fogadta a lengyelek törekvéseit. Hasonló okok vezettek Magyarországon az október 23-i forradalom kirobbanásához. A budapesti események rendkívüli hatással voltak az egész országra. A vidéki városokban is tüntettek, hangot adtak elégedetlenségüknek. A forradalmi események központja a Tiszazugban Tiszaföldvár volt. A helyi és környékbeli 56-os történésekben rendkívül fontos szerepe volt a helyi középiskola, a Hajnóczy József Gimnázium tanárainak és diákjainak. A forradalmat megelőző időszakban a gimnázium igazgatója igyekezett úgy vezetni az iskolát, hogy eleget tegyen a hatalom elvárásainak, s ebben az egyre gyarapodó tantestület jelentős része is segítette. Az iskola diákjai rendszeresen részt vettek, szerepeltek, felvonultak a községi tanács és a párt hivatalos rendezvényein, s tették ezt az alig megszületett gimnázium felmaradásáért. Az 1956. október 23-át megelőző közvetlen eseményekről a rádió, a sajtó és az öregdiákok személyes beszámolói is hírt adtak, így nem érte váratlanul az iskola vezetését a forradalom kitörése. A gimnázium igazgatója különösen nehéz helyzetbe került. Kettős nyomás alatt állt: egyfelől ránehezült az antidemokratikussá vált rezsim a maga kívánalmaival, másfelől pedig felszínre kerültek az elégedetlen tanárok, diákok és a kisemmizett lakosság követelései. Az október 23-i események hírét azonban mégis meglepetéssel fogadták a földváriak, és az első napokban mindenki a rádió híreiből igyekezett tájékozódni. Október 26-án reggel a martfűi gyárból munkások érkeztek Földvárra, köztük volt Marosfalvi Ernő, akit 1990-ben Tiszaföldváron polgármesterré választottak, az volt haláláig, 1998-ig. A martfűi munkások vezérletével lerombolták az emberek a szovjet emlékmüvet a Hősök terén, ennek hatására a diákok kivonultak az utcára, és elindultak a Kossuth úton. Közben Varga Lajos tanár úr és felesége, akik otthonról jöttek volna az iskolába, féltésből, szeretetből próbálták az élen haladókat rávenni, hogy forduljanak vissza. Amikor látták, hogy nem sikerül a kivonulókat visszatéríteni az iskolába, néhány csatlakozó tanárral kísérték a csoportot. Útközben egyre lelkesebb lett a hangulat, Kossuth-nótákat énekeltek, majd a dalkészlet fogytával elénekelték a szovjet tüzérindulót is. A felvonulás után többen teherautókra szálltak, és Szolnokra mentek, hogy bekapcsolódjanak az ottani eseményekbe. Még aznap — szintén teherautókkal — Mesterszállásra és Öcsödre indultak diákok, Pataki Zsigmond és néhány fiatal tanár kíséretében. Azok, akik felfértek a teherautókra, a martfűi munkások biztatására, Balogh László tanár úr vezetésével Cibakházára mentek. Ott már nagy tömeg várta őket a gépállomás előtt. Lelkes beszédek hangzottak el, majd leütötték a kapuról a vörös csillagot. A gimnazisták részéről Szalai József fel146