Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Balla János: A Hajnóczy József Gimnázium tanárainak és diákjainak részvétele az 1956-os forradalom eseményeiben

TISZA VILÁG TV. olvasta Balogh László tanár úr Újabb világos készül című versét: Egy újabb világos készül. Görgey van köztünk elég; van muszka is e tájon sok. aki népünk nyakára lép No. rajta hát, ti Görgeyk! Lássuk, hogy mit tudtok érni el! Hadd jöjjön ránk a muszka had, lesz küzdeni nekik kivel Valljon egy elvet e vidék! A nép végre élni akar! Vérünk hulló harmatában tartson össze minden magyar! Ezután a tömeg egy rész teherautóval Martfűre, majd Szolnokra ment. A diákokat Pataki Zsigmond, Fodor András és Tálas József tanárok kísérték, hogy vigyázzanak rájuk. Szolnokon éppen ekkor készülődtek a Sztálin-szobor ledöntésére. A tömeg nagy ovációval kísérte a jelenetet. A Kossuth téren rögtönzött nagygyűlés volt, majd — mivel már kezdett sötétedni — visszahozták a tanulókat Tiszafoldvárra. Ugyanezen a napon a tiszaföldvári Kossuth téren is nagygyűlést tartottak, ahol az itt maradt gimnazisták nemzeti színű kokárdával a sapkájukon (a csillagot előzőleg letépték róla), forradalmi jelszavakat skandálva jelentek meg. Az igazgató úr kérésére. Hegyi Teri harmadikos gimnazista kierősített hangszórón elszavalta a Nemzeti dal és a Feltámadott a tenger című Petőfi-verseket, majd felolvasta a 16 pontot. Egy repülő zúgott el a tér fölött, ez szakította félbe a gyűlést. Mindenki megrettent, hiszen a földváriaknak tudomásuk volt a Tiszakécskén történt eseményekről, ahol a repülőgépről belelőttek a tömegbe, több halálos áldozatot okozva. Később kiderült, erről a repülőgépről adták le Tiszakécskén a sortüzet. Hegyi Teréz szerint — aki hál' Istennek ma is közöttünk van — őket a Kossuth teret sűrűn beborító fák mentették meg. Kalóz Sándor tanár úr visszaemlékezésében úgy véli, hogy a Kossuth teret körülvevő magas épületek (templom, gimnázium, városháza) miatt a repülőgép nem tudott elég alacsony magasságra leereszkedni ahhoz, hogy lövéseket adjon le. Természetesen lehet, hogy ez a repülőgépes akció csupán megfélemlítés volt a hatalom részéről. A következő héten élelmiszergyüjtést szerveztek, az összegyűlt ennivalót teherautón szállították Budapestre, többnyire fiatal tanárok kíséretében. A tanítás folytatódott az iskolában, de a tanárok és a diákok aktív résztvevői voltak az eseményeknek: a Forradalmi Tanács tagjai lettek Dr. Varga Lajos és Tálas József tanárok, Pataki Zsigmond tanár úr lett a Munkástanács elnöke, a diákok pedig a Nemzetőrségben vállaltak szerepet. November 4-e után az első napokban általános csalódás és kiábrándulás következett. Az órákon ismét több volt a politizálás, mint a tanulás. Balogh László tanár úr saját verseit olvasta fel magyar órán: Szolnok városának Hová lett Zounok dicső népe, s Damjanich csatájának hősei? Hogy lehet, hogy a múlt magyarja magát csúf árulóvá nőtte ki? Az ősi, öreg város keble a bitorlónak búvóhelyet ad, s engedi, hogy az éter szárnyán terjednek félrevezető szavak. Engedi, hogy a magyar Tisza végigzúgja a parti falvakon: Szolnok behódolt! Nem tesz semmit! Engedi azt, hogy elvesszen a hon! Hová lett Zounok dicső népe, s Damjanich csatájának hősei? Hogy lehet, hogy a múlt magyarja magát csúf árulóvá nőtte ki? Balogh tanár úr és az igazgató úr kormányellenes röpcédulákat nyomtattak, és ezeket Bencsik János és Keliger Ferenc tanulókkal éjszaka a házak falára vagy kerítésekre ragasztották. Később kénytelenek voltak ezt beszüntetni, mert megtudták, hogy más diákok viszont kormányt éltető röpcédulákat terjesztenek, és nem akartak velük találkozni. November végén már látszott, hogy az új kormány fokozatosan megszilárdítja helyzetét, és előbb-utóbb bekövetkezik a megtorlás. Ettől való félelmében — és/vagy fiatalos kalandvágyból — több negyedikes tanuló: Bencsik 147