Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)
ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához
I ERTEKEZESEK 27-28. oldal: Gazdasági életlehetőségek. Az új földbirtoklás arányai: j 0-5 katasztrális holddal rendelkezik 663 család 5-10 37 család 10-15 11 család 15-25 5 család 25-50 - család 50< 2 tulajdonos A két, 50 kat. holdnál nagyobb tulajdonnal rendelkező vállalat a Cikta RT, mely 55 kat, hold legelőterületet átutalt a Tiszaföldvári Földműves Szövetkezetnek, illetve a 2000kat, hold területtel rendelkező Montágh-tanya. „A most átcsatolandó ú.n. Montágh tanyaterület és környékén mintegy 2000 kat. hold terjedelemben külterjes szántómíívelés folyik. " 32. oldal: Montágh tanyán van még. illetve megmaradt 1 magtárépület, emeletes, tégla falazatú, cseréptetős. Az épületet a földbirtokreform során a Tiszaföldvári Földműves Szövetkezet birtokába adták. " 42. oldal. Keskeny vágány ú gazdasági vasút: „A tanyaközpont területén lévő téglagyárnak van keskenyvágányú iparvasútja, mely a gyárból a MA V állomáshoz vezet. Gazdasági kisvasút építésére tekintettel az új község ipari jellegére nincs szükség, legfeljebb abban az esetben, ha a szomszédos Hék tanyaközpontból gazdasági kisvasút vezetne a martfűi állomáshoz, be lehetne kötni egyúttal az új község vasútvonaltól keletre eső területét is. " 3 3 A fenti dokumentumban olvasható, hogy Martfűt ekkor még tanyaközpontként határozták meg. Valóban, az úgynevezett felszabadulás után, vagyis a II. világháborút követő időkben, a földhöz juttatott parasztság intenzív tanyai építkezésekbe fogott, amelyhez az uradalmi épületek, kastélyok sokszor önkényesen lebontott építési anyagait is felhasználták. Szükségessé vált valamely koncepció alkalmazása, a rend és az ésszerűség fenntartására. Ennek egyik módja volt a tanyaközpontok kijelölése. Ezt a műveletet a Tanyai Tanács irányította, amely Szolnok megyében 16 települést jelölt ki tanyaközpont céljára. Ezek Jásziván, Pusztasüly, Jászágó, Kungyalu, Cserkeszőlő, Szandaszőlős, Rákócziújfalu, Martfű, Mezőhék, Pusztakócs-Tiszafüred, Kétpó, PórtelekJászberény, Berekfürdő-Karcag, HangácsMezőtúr, Pusztabánréve-Mezőtúr, ToldikútTúrkeve. Eme nagyarányú átalakításhoz rendezési tervek is készültek, de nagyon sok esetben nem a terepadottságoknak megfelelően, hanem rossz típustervként. Martfűvel kapcsolatban megjegyzi az utólagos vizsgálat, hogy: „..kijelölt települési helye nem vette figyelembe, hogy a vasútvonal másik oldalán egy nagyteljesítményű cipőgyár van lakóteleppel, és a mezőgazdasági lakosságot már kezdetben ehhez az ipari településhez kellett volna csatolni, mint ahogyan ez azóta így is történt. " 34 Mint minden lakott településen, így ebben 9. kép. Montag-halom, kunhalom a térképen (dr. Tóth Csaba nyomán) 33 Ismeretlen szerző kézirata: Martfű község létrejötte, a közigazgatási munka 1956-ig címmel. Magántulajdon vízfolyások A kunhalmok telepulesek halai,, 70
