Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Föld és hit. Adalékok a Montágh család gazdaságához

TISZAVIIÁCi TV. az esetben is meghatározó szerepet kapott a viz. Annak minősége befolyásolta az ipari termelést, de még inkább a lakosság egészségi állapotát. A bőséges ivóvízellátás feltétele a nagyszámú lakosság megmaradásának. A volt Montágh birtokkal kapcsolatban a kövekezők ismertek:/í Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet egysége a volt martfűi Tisza tsz. Ennek a termelőszövetkezeti egységnek két majorja volt Martfűn. Az egyik az úgynevezett Zsófia major, a másik a Montágh major. Mindkét egységben volt artézi kút. melynek vizét állatok itatására használták, s az ott lakó gondozók szükségletét is fedezte. Mindkét kutat 1945 előtt fúratták az akkori tulajdonosok,

3

5 Kiegészítő adatok, érdekességek Egy távoli rokon, bizonyos nagybánhegyesi Montágh Viola érdekes módon adott hozzá a családi krónikához. Férje, csanakfalvi Csanak Géza, akitől két lánya született. Csanakfalvi Csanak Viola 1924-ben, Debrecenben, csanakfalvi Csanak Ilona pedig 1927-ben, ugyancsak Debrecenben. Az idősebbik lány, Viola, 1949. augusztus 6-án házasságot kötött Budapesten Urbán Ádámmal. Viola 1963-ban meghalt Bécsben. Az özvegyen maradt Urbán Ádám 1984. április 30-án elvette nőül a kisebbik leányt, volt felesége húgát, csanakfalvi Csanak Ilonát, akivel 1985. március 31-ig élt, mikor is Urbán Ádám elhalálozott. Az özvegységre jutott csanakfalvi Csanak Ilona, aki nagybánhegyesi Montágh Viola lánya volt, 1992. március 15-én hunyt el Bécsben."

1 Montágh Ákos, András és Lipót birtokai régiónkban nem szűntek meg nyomtalanul. Határnevek, dűlök, kunhalmok őrzik emléküket. A Montag-halom a 230-as számot viseli a földtani térképeken. Más néven Kövér-halomnak is hívják, mivel később Kövér Aladár birtokolta. A mezőtúri út északi oldalán, az úttól mintegy 800m-re található. Magassága ismeretlen. A halom tömege épnek számít, a természetes erózión és a szántáson kívül semmi sem rongálta meg. Régészetileg feltáratlan, botanikai, néprajzi értéke nincs.' Scheftsik György, volt Szolnok megyei főlevéltáros 1935-ben Pécsett adatja ki máig meghatározó müvét, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene címmel. Az adatok közt kutakodván több érdekesség mellett felfedezhetjük, hogy könyvének szerzése idején Montágh Ákos martfűi uradalmában 1927 óta Kerekes Ferenc volt az intéző. 1928-ban gyalupusztai birtokán Kakasy Árpád uradalmi intéző vitte az ügyeket. Róla érdemes megjegyezni, hogy a kolozsvári gazdasági akadémián végzett, s az 5. táb. ágyús ezred kötelékében harcolt az olasz és román fronton." Dr. Stiegler Károly gépészmérnök meghatározó szerepet játszott a mezőhéki, martfűi és tiszaföldvári mezőgazdasági üzemek sikeres működésének biztosításában. 2008-ban nyilatkozza egy újságnak, hogy ősei az 1800-as évek második felében települtek Pozsonyból Cibakházára, uradalmi géplakatos mesterként. Nagyapja a Montágh uradalomban szolgált, mint kulcsár.

1'

1 34 KAPOSVÁRI Gyula: Szolnok megye tanyavilága. Inn,: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 30. évfordulójára. Túrkeve, 1981. 78. o. 35 Ismeretlen szerzők, „Szőke Tisza" jeligés pályázata Martfű és környékének vízgazdálkodása címmel. Készült az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre, 1965-66-ban, földrajz témakörben. 8. oldal. Magántulajdon 36 GUDENUS János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest 1998. 158. o. 37 TÓTH Albert: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. Inn.: Zounuk 3. A Szolnok Megyei Levéltár évkönyve Szolnok 1988. 401."o. 38 SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs 1935. 108. és 124. o. 39 Dr. STIEGLER Károly: Egy gépészcsalád negyedik nemzedéke a mezőgazdaságunk fejlesztésének szolgálatában. Inn.: Cibaki Hírek XVIII. évf. 2008. június. 12. o. 71