Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tallósi Béla és Szőllösi Györgyi: Bogárritkaságok a Tiszazugban

9 ERTEKEZESEK szakonként lokálisan akár gyakori is lehet. A Közép-Tisza-vidékén korábban csak a Tisza tiszasasi homokstrandjáról ismertük. Az elmúlt évtized száraz és alacsony vízállásos nyarain több helyről is előkerült, zátony jellegű nö­vényzetmentes folyópartról. Feljegyeztük Ti­szainokánál. Tiszakürtnél, és a Csépai-fetőn a szikes tó kiszáradt medrében is jelentős szám­ban jelent meg. Busafutó (Broscus cephalotes): Európa kö­zépső sávjától Szibériáig és a Kaukázusig elter­jedt. Magyarországon is sokfelé előfordul, de meglehetősen szórványos az előfordulása. Leg­gyakrabban laza talajú, kopár helyeken, például homokbányákban, homokbuckásokban fordul elő. Bár Magyarországon elsősorban az Alföld­ről származnak adatai, a Közép-Tisza-vidéken korábban nem mutatták ki. Ujabban a Csépai­fertőről került elő. Sárgahátú székifutonc (Pogonus luridi­pennis): Elsősorban az európai tengerpartokon és a kontinens belsejében lévő erősen sós terü­leteken él. Magyarországon a kiskunsági szikes tavakról ismert, de már közel ötven éve nem került elő. Legújabb előfordulását éppen a Tiszazugból, a Csépa-fertő partjáról jegyeztük fel 2000-ben. Sötét székifutonc (Pogonus transfuga pei­sonis•): A faj Délkelet-Európában, míg az alfaj a Fertő-tó környékén és a magyarországi szikes tavakon elterjedt. Egyetlen Közép-Tisza-vi­dékre vonatkozó előfordulását a Csépai-fertőn regisztráltuk. Feketesárga bársonyosfutó (Parophonus mendax): Délkelet-Erurópában él. Magyaror­szágon főleg a Tiszántúlon ismertek előfordu­lásai. Melegkedvelő faj, mely mérsékelten ned­ves, füves területeken, réteken találja meg életfeltételeit. A Közép-Tisza-vidékén stabil­nak mondható populációi léteznek, és leg­többször ecsetpázsitos rétekről került elő. Tiszazugi előfordulásai a Cibakháza melletti Nagy-gyep és a Tiszaughoz tartozó Körtvélyes. Busa fejű bársonyfutó (Ophonus cepha­lotes): Európa középső sávjában Franciaor­szágtól a Kaukázus nyugati lejtőiig szporadi­kusan ismertek lelőhelyei, de nyugaton már a legtöbb helyről valószínűleg eltűnt. Hazánkban a Tiszától nyugatra eső vidékeken igen ritkán kerül elő, de általánosságban is kevés újabb Kárpát-medencei előfordulását ismerjük. Leg­erősebb ismert populációit Szolnok környékén, a gyepek felhagyása, feltörése, de főleg az élőhelyeinek beépítése fenyegeti. Nagy mér­tékben veszélyeztetett faj. Fokozott természet­védelmi oltalmat érdemelne. A Tiszazug térsé­géből csak Martfű környékéről, a Szigeti­legelőről van egy közel másfél évtizeddel ez­előtti adata. Változékony fémfutó (Harpalus hospes): Délkelet-Európái faj. Hazánkban az Alföldről ismertek szórványos előfordulásai. Mindenfelé igen ritka, csak a Közép-Tisza-vidéken ismer­jük néhány életképes populációját. A legjobb élőhelyeit a tervezett vagy folyamatban lévő építkezések, mindenekelőtt útépítések veszé­lyeztetik. Igen szép megjelenésű ritka faj. Mél­tán rászolgált, hogy felkerüljön a védett fajok listájára. Egyetlen adata a Tiszazugból a Tisza­földvár melletti Erhalom nevű területről szár­mazik. Homoki fémfutó (Harpalus flavescens•): Közép- és Kelet-Európában fordul elő. Ha­zánkban főleg a Kiskunság északi részének homokos területén ismertek stabil populációi. Nagyon ritka, fokozott természetvédelmi olta­lomra érdemes faj. A Tiszazugban a Csépai­fertő partjáról került elő egy egyed 2008-ban, ami igen jelentős faunisztikai adatnak számít. Sziki fémfutó (Harpalus saxicola): Pontusi elterjedésü. Nálunk főleg síkvidéken él, maga­sabb fekvésű helyeken csak egy-két esetben regisztrálták. A Tiszától nyugatra alig vannak recens előfordulásai. A Tiszazugból a Csépai­fertő mellől és a Tiszaug melletti Körtvélyesről ismeijük. Sztyepplakó fémfutó (Harpalus attenua­tus): Elterjedési területe a Mediterrán térség, Európa középső sávjától Nyugat-Ázsiáig ter­jed. Magyarországon először a kilencvenes évek elején került elő. Azóta számos Alföldi lelőhelyadata vált ismertté. A Közép-Tisza­vidéken, a Jászságban, a Hortobágyban, a Nagy-Sárréten és az Érmelléken. A Tiszazug területén a Cserkeszőlő melletti Nagy-fertőn, a Tiszakürthöz tartozó Szigetmajori-réten és tiszaugi Körtvélyesen, löszgyep jellegű élő­helyen regisztráltuk néhány egyedét. Széleshátú fémfutó (Harpalus modestus): Közép-Európában, Kelet-Európa keleti felén és Szibériában él. Előfordulása igen szórványos. Magyarországon is meglehetősen szporadiku­22

Next

/
Thumbnails
Contents