Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tallósi Béla és Szőllösi Györgyi: Bogárritkaságok a Tiszazugban

TISZA VI I AG IV. 10. kép. A szárnyas futrinka főleg mocsárréteken él. de megjelenik a hullámtér kubikerdeiben is Skarlátbogár (Cucujus cinnabarinus): Faunaterületünk egyik legszebb bogárfaja. Szerepel a Berni egyezmény 11. függelékében, valamint az EU élőhelyvédelmi irányelvének II. és IV. függelékében, mint az ún. Natura 2000 területek kijelölésének alapjául szolgáló faj. Valaha az egész kontinensen jelen lehetett, de mára már Nyugat-Európa nagy részéről kihalt. Magyarországon még erős populációiról tudunk. Főleg füzesekben és nyárasokban fordul elő, mely fák elszáradt vastagabb ágainak és törzsének kérge alatt fejlődik. A folyók hullámterében is megmarad, de itt jóval ritkább. A Tiszazugban minden megfelelő élőhelyen megjelenik. Ujabban Cibakháza, Kunszentmárton, Öcsöd, Tiszakürt, Tiszasas, Csépa környékéről van adat róla. Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis): Palearktikus elterjedésü. Magyarországon is sokfelé előfordul. Korhadó fában fejlődik több évig, így a folyók hullámteréből kizárható. Fűrésztelepeken tárolt fűrészporban és komposztban is megél, ezért az ilyen helyeken lokálisan egy-egy időszakban akár gyakorivá is válhat. A Tiszazugban főleg az idősebb faállományokban lehet rá számítani. Biztos adata a Tiszakürti Arborétumból van. Kis szarvasbogár (Dörens parallelepipedus): Euroszibériai areával rendelkező, nálunk viszonylag gyakori, és szélesen elterjedt faj. A Tiszazugban az akácosok és intenzív nemesnyárosok kivételével bármilyen faállományban lehet rá számítani. Gyakran megjelenik lakott területen is. Szarvasbogár (Lucanus cervus): Közismert, de élőhelyeinek pusztulása miatt Európa-szerte veszélyeztetett faj, amely nemzetközi egyezményekben is szerepel. A Berni egyezmény III. és az EU Élőhelyvédelmi Irányelvének II. függelékében is megtaláljuk. Elterjedése Európára szorítkozik. A Kárpátmedencében hegyvidéken, de főleg a dombvidék és a síkság idős tölgyeseiben mindenfelé lehet vele találkozni. Nálunk a tölgyesekben az ország egész területén előfordul. A Tiszazugban is szinte minden nem túl fiatal és intenzíven gondozott tölgyesben megtaláltuk. Biztos adatai vannak Kungyalu, Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Tiszakürt és Martfű környékéről. Mivel lárvája a tölgy korhadó tuskójában, esetleg földön fekvő rönkökben fejlődik, a hullámterekből teljesen hiányzik. Megjelenik az idősebb, ültetvény jellegű tölgyesekben is, de a fiatal és intenzíven kezelt erdőkben ritka és nem ér el nagyobb méretet. Életképes populációk inkább idős, jó természetességű, változatos korszerkezetü tölgyesekben maradhatnak meg. Tápnövénye a különböző tölgyfajok, illetve azok korhadó tuskói esetleg évekig a földön heverő rönkjei. Hosszú (5-6 éves) fejlődése és speciális élőhely igénye miatt veszélyeztetett. Holdszarvú ganéjtúró (Copris lunaris): Eurázsiái elterjedésü faj, amely az extenzív állattenyésztés háttérbe szorulásával vált vészé11. kép. A díszes nüniike löszgyep jellegű füves élőhelyek ritka és védett faja 19