Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Ferenczi György: A Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium hat évtizedes tevékenységeinek értékei

TISZAVILÁG TV. zebben lehetett a felsőfokra bekerülni. Ugyanakkor megnőttek a felvett tanulók felkészültségbeli különbségei, minimumra szorult vissza a fiúk száma és aránya az iskolánkban. Megszűnőben volt az óvónőhiány. A gimnáziumi képzésben egyszerre kellett megoldani a tehetséggondozást a felsőfokra való felkészítéssel együtt, a szintre hozást pedig szoros összefüggésben a közvetlen munkába állás elősegítésével. Az előbbit először a tagozat adta lehetőségekkel, majd a fakultáció rendszerében oldotta meg a tantestület. Drága emlékű Kis Istvánné kolléganő és férje Kis István eredményes tanári és szervező munkája eredményeként német nyelvi speciális képzés is működött az intézményben. Ebből nőtt ki később az angol nyelv bevonásával az igen sikeres idegen nyelvi emelt szintű képzés. Szép számmal működtek szakkörök és előkészítők is. A szintre hozás nagy nehézségekkel járó iskolai és kollégiumi korrepetálással valósult meg. A közvetlen munkába állást elősegítendő — többféle záró vizsgával végződő — gyakorlati fakultációt vezettek be (gimnázium: népművelési szervezési ismeretek, nevelési alapismeretek, államigazgatási ismeretek; óvónői szakközépiskola: napközi otthoni nevelés, nevelőotthoni nevelés és gondozási ismeretek, gyermek- és itjúságvédelmi ismeretek). A gimnáziumi képzés átmenetileg, az akkori helyzet súlyos ellentmondásait magában hordozva, de mégis csak stabilizálódott. Az óvónői szakközépiskolai oklevél konvertálhatósága is nőtt valamelyest, de a továbbtanulásra való felkészítő funkciója csak szűk határok között tudott erősödni (a lányok óvónők akartak lenni, a közismereti tárgyak alacsony óraszáma miatt nem lehettek versenyképesek a gimnazistákkal szemben). Mindezek ellenére a felsőfokra felvettek aránya 1979-től növekedett ugyan, de nem kellő szintre és ütemben. Nyolc esetben született kiváló eredmény az OKTV-n (földrajz, magyar nyelv, német nyelv és történelem). Ezek között két döntős helyezés is volt (magyar nyelv és német nyelv). A szakközépiskolások közül 11 tanuló lett döntős az országos versenyeken (OSZTV, Révész Géza Pszichológiai Verseny). Ugyancsak hozzájuk kötődnek a kórusaink kitűnő szereplései, hangfelvételei és a képzőművészet terén elért sikerek is. A 80-as évek végére nyilvánvalóvá vált. hogy megszűnőben van az óvónői szakközépiskolai képzés közvetlen munkába állítást elősegítő funkciója, sőt az is, hogy a képzést magát is megszüntetik. Ugyanekkor lehetőség és égető igény mutatkozott arra, hogy szociális asszisztensi képzés szerveződjön középiskolai képzés keretében. Óriási érdeme az akkori igazgatónak, a vezetésnek és a tantestületnek, hogy élt ezzel a lehetőséggel. A 80-as évek második felétől a hatalom puhulása, engedékenysége, majd bukása következtében egyre jobban érvényesült az iskola, a nevelőtestület autonómiája, szabadabb pályára került és hasznosulni tudott az itt dolgozó pedagógusok innovatív készsége. A nagyobb szabadság nagyobb felelősséggel és több munkával is járt. Erre, és az óvónőképzésben felhalmozott szellemi tőkére építve tette meg a tantestület az első úttörő lépést a profilváltás terén. Az iskola az Országos Pedagógiai Intézet munkatársainak segítségével, nagyon sok előkészítő munka után — az országban másodikként — bevezette a 4+l-es rendszerű kísérleti szociális asszisztens képzést. Az előkészítés során a tantestület megtanult team-munkában dolgozni, belekóstolt a tanterv, a jegyzet- és a pályázatírás gyötrelmes, de mégis szép és alkotó munkájába. Az új tantárgyak, a fiatalok emberi és szociális értékeinek fejlesztése új típusú tudást és szemléletet igényelt. A kísérleti osztály bevezetésével az iskola olyan formáció bevezetéséről döntött, amely sajátos tematika alapján egyszerre készített fel a továbbtanulásra és a közvetlen munkába állásra, a szociális ellátás és a gyermekvédelem területén. Az emberközpontú szemlélet és az óvónőképzés során felhalmozódott szellemi tőke nem csak megerősödött és felhasználódott az új szakma oktatása gyakorlatában, hanem tovább is fejlődött. A képzés bevezetésének előkészítése során megalapozódott a nevelőtestület arra való készsége és képessége, hogy a 90-es években eredményesen végre tudja hajtani a szükséges profilváltásokat, és hogy el tudja készíteni az iskola működéséhez szükséges alapvető dokumentumokat. A fentieket tartom a szóban forgó 10 éves időszak legnagyobb értékének. (Ezek az értékek természetesen jellemezték az intézményt a következő időszakban is.) Teremtődtek az említetteken túl másféle értékek is: a gyakorló óvoda egész évtizedben történt kiváló