Béres Mária szerk. - Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 4. (Tiszaföldvár, 2010)

LOKÁLPATRIÓTÁK TOLLÁBÓL - Németh Gyuláné Kalóz Márta: Séták Tiszaföldváron 1939 - 40 környékén

TISZAVILAGIV. I működött. Ma ez már kozmetikával bővült. Ez előtt az épület előtt volt az artézi kút olyan magas kifolyóval, hogy lajtos kocsival is alá lehetett állni. A következő házban valamilyen faipari tevékenységet folytatott a tulajdonosa. Talán kerékgyártó volt. Most papír, írószer, játék árú és ruházati bolt. Kb. 4 házzal arrébb állt egy kis öreg ház. Ebben igen szerény körülmények között egy idős zsidó házaspár élt. Klein Jenő bácsi egy kis vékony ember és Jolán néni a bácsinál jóval vastagabb, nehezen mozgó asszonya. Jolán néni a ház előtti nyitott gangon üldögélt kis pultja mögött és árulta a cukorkát. Őket is elvitték, nem kerültek vissza. Nem ártottak senkinek. A ház következő lakója is említést érdemel. Gombár György a negyvenes évek végén megpróbálta visszahozni a háború előtti közösségi életet és a Népkörben műkedvelő előadásokat rendezett a környék fiataljainak közreműködésével. Az egyik „A szabin nők elrablása" volt. Sok ötlettel teremtették elő a díszleteket, kellékeket Néhány ház előtt elsétálva találjuk Horváth István kocsmáját. Ez arról volt nevezetes, hogy kisasszony is dolgozott benne. Őt házon kívül ritkán lehetett látni. Személyét titokzatosság lengte körül Ha megjelent az utcán, utána fordultak, mert akkoriban rajta kívül nemigen volt kifestett nő a környéken. Az ő személye miatt egy kicsit kockázatos volt a férfiembereknek a Horváth kocsmába betérni. Aki megtette, egy kissé gyanússá vált. Úgy emlékszem, hogy Horváth bácsi volt az önkéntes tűzoltók helyi parancsnoka. A kocsma kissé átalakítva most lakóház. Mellette van a Csíder Károly autómosója. A következő ház most is olyan, mint régen, a harmincas évek végén, csak sokkal rosszabb állapotban. Plavecz József asztalos és temetkezési vállalkozó élt és dolgozott benne családjával. A Petőfi út sarkán a Bajkai Sándorék házánál sokszor megfordultam, mivel Bajkainé Mariska néni nagyapám húga volt. Főleg téli időben, amikor a szőlőbeli munka szünetelt, gyakran elhúzott nagyapám szánkóval odáig. Bementünk egy kis beszélgetésre, melegedésre, majd jöttünk haza. Utcai világítás még nem volt, viharlámpát kellett vinni, ha sötétedés után közlekedtünk. A Bajkai ház utca felőli végében is volt egy hentesüzlet, de nem emlékszem ki dolgozott benne. A szomszéd ház is a Bajkai családé volt. Itj. Bajkai Sándor ott kezdte az önálló asztalos mesterséget és készítette az akkori divatnak megfelelő, szép konyhabútorokat Temetkezési vállalata is jól működött. Felesége Juliska néni jól kiegészítette a vállalkozást azzal, hogy szép koszorúkat készített. 1940-ben és 41-ben nagyszüleim temetését is ők intézték. Mint már előbb említettem, akkor még háztól temettek. Nagyapámat, nagymamámat a szobában ravatalozták fel. A tükröt fekete terítővel letakarták, az ajtókra fekete drapériát akasztottak. A koporsó alá egy nagy dézsában jeget tettek a meleg nyári időben. Sanyi kétszer, háromszor jött naponta és valami illatosító permettel szórta be a szobát. Az első éjjel a környékbeli asszonyok virrasztottak a koporsó körül. Ezt nem láttam, mert engem este elvittek aludni Marosfalviékhoz. A halottas háztól a temetkezési vállalkozó lovas, halottas kocsijával vitték ki a halottat a temetés napján a temetőbe, miután az egyházi szertartást elvégezték. A kocsit a gyászoló család, rokonok, szomszédok, ismerősök kísérték. Mikor a menet a templomhoz közeledett, megszólalt a harang. Addig szólt, míg elhaladtak a templom előtt. (Volt az egyháznak állandó alkalmazottja. Harangozónak hívták. Ő látta el családjával együtt az egyházi épületek, az udvar és az utca takarítását.) A kereskedők figyelték a gyászmenet közeledtét, és amikor 25—30 m-re jártak az üzlettől, a rolót szép csendesen lehúzták, és a menet elhaladása után húzták fel. Ezzel adták meg a tiszteletet a halottnak, bárki volt is az. Míg a lakodalmas, vagy szüreti báli felvonulást mindenki a kapuba kiállva nézte, a halottas menet elvonulásakor nem illett kiállni. Ha már a templomról esett szó, sétáljunk tovább most a templomtól indulva. A mostani gyermekorvosi rendelő egy idős, gyermektelen házaspáré volt. Telkükhöz tartozott az a terület is, amelyen a következő ház épült. Ma már két ház van azon a következő telken is, amelyen háború előtt a Nóvák pékmesterék lakóháza és üzlettel egybe épített műhelye volt. A régi lakóház még megvan. A következő házban Farkas Lajos fodrász nyírta, borotválta vendégeit. A ház már régóta csak lakóház. Ma idős lánya él benne. 123