Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Fejlettségi indexek és fejlődés a Tiszazug példáján

Fejlettségi indexek és fejlődés a Tiszazug példáján Dr. Patkós Csaba* State of development indexes and improvement in the example of Tiszazug - The article wishes to present a possible development index, on the other hand to demonstrate the existing differences in the settlements of the Tiszazug micro-region. The research also provides a chance of comparison: it points at the differences between traditional, economic-based development indexes and the complex index. The main object is to obtain points of reference for the decision-makers, project-owners on various levels. In this way they will come to know that developments carried out by them how will influence the socioeconomical situation of the given micro-region. Bevezetés, kérdésfelvetés A fejlődés-fejlesztés fogalmak különösen hazánk euroatlanti csatlakozásával párhuzamosan népszerű, a politika és a médiák által is gyakran felemlegetett témákká váltak. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a Magyarország számára elméletileg rendelkezésre álló európai támogatások felhasználásának keretdokumentumai a 2004—2006-os, illetve a 2007—2013-as közösségi költségvetési periódusokra. Ezzel párhuzamosan a különböző területi szintek (régiók, megyék, kistérségek, települések) mind elkészítették saját fejlesztési terveiket. A dokumentumok kidolgozását társadalmi egyeztetés, vita is kísérte, melynek során optimális esetben a térségi szereplők (önkormányzatok, államigazgatási szervek, civil szervezetek, vállalkozások) elmondhatták véleményüket a fejlesztési célokról, észrevételeik egy része bekerült a tervek végső változatába is. A fejlesztési tervek kidolgozása és elfogadása természetesen politikai folyamat is, a különböző szintek döntéshozói mondják ki a végső szót. A gazdaságfejlesztés, terület- és településfejlesztés, vidékfejlesztés ugyanakkor határozott körvonalakkal rendelkező, tudományosan kellőképpen megalapozott szakmává is vált az elmúlt években. Európai és hazai példák is mutatják, hogy gyakran feszültség keletkezik a három (szakmai, társadalmi, politikai) nézőpont között. (VÁRNAI G. 1995), (BLACKSELL, M. GILG, A. 1981) Másrészt a tervek, legyenek bár egy-egy szektor (mezőgazdaság, turizmus, közlekedés, humán erőforrás stb.) speciális fejlesztési dokumentumai hatással vannak a komplex ökológiai, ökonómiai és szociális rendszer minden alrendszerére. Optimális esetben a tervezett beavatkozások úgy fejlesztik az egyes szférákat, hogy legalábbis ne okozzanak kárt a másik kettő működésében. Korunk egy szóval jellemezhetően „gazdaságkor", ami azt jelenti, hogy ez a szféra az összes többi (természet, társadalom) felé nőtte magát, azok rovására terjeszkedik, a közgondolkodásban is evidenciává tette saját preferenciáit. (CZAKÓ G. 2001) Ennek következtében a fejlődés-fejlesztés fogalompár értelmezését is hajlamosak vagyunk egyoldalúan a gazdaság szempontjából elvégezni. Ennek folyományaként a fejlesztési tervek, projektek, pályázatok eredményességi mutatói között is elsőrangúak a gazdasági fejlődésre vonatkozó, pénzben kifejezhető indexek. Ezzel azt a hibát követhetjük el, hogy csupán a gazdaság tömegesedését fogadjuk el fejlődésnek, a másik két szféra elemeit pedig ve* Adjunktus (PhD), Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék. 3300 Eger, Pf. 43. E-mail: cspatkos@yahoo.co.uk