Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Tiszazugi verselők I—II—III. (Károly Nóra)

Tiszazugi Füzetek Körös-partján felállított színpadon. Mint amatőr fotós, megörökítette a 1920-as '30-as évek Kunszentmártonját, képeit több helyi újság is közölte, több még képeslapként is megjelent. Bessenyei Széli Farkas királyi ítélőtáblai tanácselnök alakítja meg a Tiszazugi Archeológiai Magántársulatot. És még sokáig folytathatnám a sort. A jeles személyek kiválasztásakor kritérium volt az is, hogy már befejezett életútról legyen szó, így a legtöbben a XIX. század végétől XX. század második feléig tevékenykedtek. Kunszentmárton ipara ebben az időszakban virágkorát éli, nem csoda tehát, hogy a jeles kunszentmártoniak között szép számmal találunk iparosokat (cipészmestert, cukrászmestert, fényképészt, szűcsmestert, nyomdászt, rézművest, péket, fazekast) is. A kötetből kiderül, hogy kit neveztek a kunszentmártoniak „Paplanos Veronkának" vagy ki volt a „cipészek Paganinije". Több egyházi személy is helyet kapott a kötetben. Koncz Vilmos fafaragó munkáival nap, mint nap találkozhat a ma embere városszerte, de Mátray Lajos építész, téglagyáros emlékét is őrzi egy impozáns villa Kunszentmárton főutcáján. Korban egy kicsit kilóg a sorból Radies István — aki az 1700-as évek elején a jászapátiak kunszentmártoni kirajzását szervezte meg és vezette — de kétség kívül helye van a kötetben. Aki kézbeveszi a Tiszazugi füzetek 9. Jeles kunszentmártoniak című életrajzi kötetét, nem száraz adatokat talál benne. Sok érdekességgel tarkított életutak ezek, hol sikerekkel, hol tragédiákkal a történelem viharában. Ezek az emberek ma is követendő példák lehetnek. Mint az előszóból kiderül, a sor még nem teljes, a kötet folytatásra vár. Vincze Rita Tiszazugi verselők I., II., III. (Szerk.: Mary & Kate, 2005, 2006. Cibakháza) A Tiszazugi Szociális Népfőiskolai Egyesület gondozásában jelent meg az a három kisebb kötet, amely a Tiszazug településein élő műkedvelő költőket és verseiket mutatja be számunkra. Az egyesület munkatársai szakmai tevékenységük során olyan irodalomszerető emberekkel is megismerkedtek, akiknek verseire értékként tekintettek, így megteremtették annak lehetőségét, hogy ezek a művek egy-egy csokorba szedve antológiában megjelenhessenek. Felhívással és pályázattal segítették a Tiszazugban élő amatőr költőket és verselőket, hogy megismerjék egymást. Együtt, mint alkotó közösség mutatkozhas-