Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
KIADVÁNY- ÉS FILMISMERTETÉSEK - Tiszazugi verselők I—II—III. (Károly Nóra)
sanak be. Támogatókat kerestek a helyi intézmények és vállalkozók között, hogy az alkotók versei nyomtatásban is eljuthassanak az érdeklődő közönséghez. A vidéki kultúra pedig egy újabb gyöngyszemmel lett gazdagabb. Az e tájon élő hétköznapi emberek tollából megeredt betűk eddig három kisebb kötetet töltöttek meg. Az első verscsokor 2005. végén jelent meg. A 16 helyi verselő költeményeit tartalmazó 72 oldalas kiadványt Kovács Imréné, a Tiszazugi Szociális Népfőiskola Egyesületének elnöke ismertette meg a nagyközönséggel a Cibakházi Önkormányzat nagytermében. Az ünnepi könyvbemutatóra pedig 2006. január 20-án, a Magyar Kultúra Napja alkalmából került sor Martfűn, ahol szavalatok formájában elevenedtek meg a kötetben szereplő versek. Az első, majd pedig a 2006. elején megszületett második antológia verscsokrai elé Turcsány Péter, Kölcsey-díjas költő írt bevezetőt. A második kötet bemutatásakor a kötet szerzői személyesen kérhettek tőle szakmai segítséget és meghallgathatták véleményét. Turcsány Péter előszavában hangsúlyozta mennyire nagy lehetőség az antológia megjelenése, hogy a cibakházi és tiszainokai festőtáborok rendszeres megrendezésén túl ezúttal a költészet műfajában is megmutatkozhat a tiszazugi táj művészeti arculata. Ezt a kulturális feladatot folytatja a sorozat kiadásában közreműködő Tiszazugi Szociális Népfőiskolai Egyesület, amikor az egyes kötetek hátoldalán e kistérség értékeit és látványosságait mutatja be. Az első kötetben magát a Tiszazugot, a másodikban a tiszavirágzást, a harmadikban pedig a kunsági borvidéket ismertetik meg röviden az olvasókkal. A kötetekben szereplő versek tehát költői nyelven fogalmazzák meg az alkotóknak a vidékhez és a lakóhelyükhöz fűződő viszonyát. Ám nem csupán a táj elevenedik meg az olvasó előtt, hanem bepillantást engednek az itt élő alkotók mindennapjaiba is. Nők és férfiak, ifjak és sokat látott emberek írnak nekünk személyes érzelmeikről; költői képekbe formált örömükről és bánatukról, a sorssal és a világgal vívott harcuk poétikus tanulságairól. A formailag kicsiny antológiák tartalmilag nagy mélységeket tárnak fel. Növelik a tiszazugi emberek büszkeségét. Örömet szereznek a megyénk irodalomszerető olvasóinak és tágabb értelemben a vidéki Magyarországnak is. Károly Nóra