Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Fejlettségi indexek és fejlődés a Tiszazug példáján
lakosra jutó) természetes szaporodás, illetve fogyás értékét vesszük figyelembe ezt nevezhetjük az ún. élettartam-rész indexnek. Az egy főre jutó GDP-t csak országos, illetve néhány éve már regionális szinten is kalkulálják, alacsonyabb szintű területi egységekre azonban nem. A települések anyagi helyzetének érzékeltetésére jelen munkában az egy főre jutó összes belföldi jövedelmet, illetve az iparűzési adó mértékét választottuk. Az iparűzési adó az önkormányzatok saját bevételei között található, ezek között is a legjelentősebb. A kétféle összegből kapható index számtani átlaga a jövedelmi rész-index. Ezek az adatok két szempontból is mutatják adott település fejlettségét. Minél magasabb az adott település lakóinak jövedelemszintje, az önkormányzat az SZJA-n keresztül annál nagyobb összegekkel rendelkezik. Az iparűzési adó mértékéből pedig következtetni tudunk a helyi gazdasági tevékenységre, a cégek és vállalkozások számára, méretére. A HD l-hez hasonlóan mi is megvizsgáljuk a települések lakosságának iskolázottsági mutatóit. (Hazai körülmények között az eredeti HDI-ben szereplő írni-olvasni tudás területi különbségei nem volnának olyan jelentősek, hogy érdemes legyen őket figyelembe venni számításainkban.) Véleményünk szerint európai országokban jobban utal a fejlettségre, ha az érettségivel, illetve diplomával rendelkező lakosság arányát vizsgáljuk a teljes népességen belül. Ennek a két mutatónak a számtani átlaga az ún. műveltségi rész-index. Az adatokat a VÁTI Kht. által gondozott TEIR nevű információs rendszerből nyertük. 6 A nyers adatokat Microsoft Excel táblázatkezelővel dolgoztuk fel, a térképek Maplnfo 6.0-s szoftverrel készültek, a digitális térképi állományokat (településhatáros alaptérképek, utak, vasutak, folyók stb.) a MATERIA 2004 CD kiadványról nyertük. Az index kiszámításához az egyes komponenseknél külön-külön a következő képletet alkalmazzuk: y-ymin L(y)= ymax ymin ahol: y az adott településre jellemző érték az egyes komponensek esetén y mill adott komponens esetén a legalacsonyabb előforduló érték y max adott komponens esetén a legmagasabb előforduló érték Az egyes többkomponensű részindexeket (jövedelmi, műveltségi) az összetevők számtani átlagából számíthatjuk ki, a végső fejlettségi indexet pedig a rész-indexek átlaga adja. A vizsgálatok eredményei Számításaink alapadatait, illetve az egyes rész-indexek részletes adatait is tartalmazó táblázat a mellékletben található. Az elemzésben a HDI-nél megismert kategóriák szerint három részre bontottuk az egyes településeket. — 1—0,8: Fejlett kategória — 0,8—0,5: Közepesen fejlett kategória — 0,5—0: Gyengén fejlett kategória Az élettartam-részindexet illetően megállapíthatjuk, hogy a legjobb kategóriába öt település került, a városokon kívül meglepetésnek tűnik Tiszasas és Szelevény jó helyezése. A legrosszabb kategóriába két falu, Tiszainoka és Nagyrév került. A jövedelmi szintet vizsgálva látható, hogy csak Kunszentmárton és Cserkeszőlő tekinthető fejlettnek, míg hat község is a fejletlen kategóriába került. A műveltségi index tekintetében még rosszabb a helyzet, hiszen csak Kunszentmárton került a fejlett csoportba, míg a gimnáziummal rendelkező Tiszaföldvár, illetve a számos vonzerővel bíró Cserkeszőlő csak a közepesen fejlettek közé sorolható. Az összes 6 Elérhető a http://www.vati.hu honlapról.
