Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Patkós Csaba: Fejlettségi indexek és fejlődés a Tiszazug példáján

TISZA VILÁG ÜL 1. táblázat. A fejlettségi index elemeinek összefoglaló táblázata Élettartam Jövedelem Műveltség Átlag Cibakháza 0,796422 0,4686 0,30116 0,522061 Csépa 0,502375 0,279045 0,353981 0,378467 Cserkeszőlő 0,839433 0,888884 0,666104 0,798141 Kunszentmárton 0,897315 0,972501 1 0,956605 Nagyrév 0 0,567194 0,458634 0,341943 Öcsöd 0,750096 0,412637 0,327018 0,496584 Szelevény 0,815123 0,539267 0,447051 0,60048 Tiszaföldvár 1 0,796788 0,685415 0,827401 Tiszainoka 0,079578 0,268793 0,019399 0.12259 Tiszakürt 0,743832 0,494107 0,453523 0,56382 Tiszasas 0,943499 0,009439 0,003079 0,318672 többi település a fejletlenek közé tartozik, nem képesek megtartani tehát a képzettebb rétegeket. Érdemes összevetni az egyes településeknek a gazdasági-jövedelmi rész-indexben elért értékeit a komplex fejlettségi mutatóval. Megállapítható, hogy az elért jövedelmi szintnél jobb az összkép Cibakháza, Csépa, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszakürt és Tiszasas esetében. Ez azzal magyarázható, hogy ezeken a településeken valószínűleg jelentősebb lehet az informális gazdaság. A komplex fejlettségi mutató a Tiszazug két városában a legmagasabb, a középső kategóriába Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa és Tiszakürt tudott bekerülni. Ha megvizsgáljuk az egyes települések helyezéseit a különböző rész-kategóriákban, illetve a komplex mutatóban, megállapíthatjuk, hogy csak a kistérség központja, Kunszentmárton volt képes minden szempontból a legjobb csoportba kerülni. A másik véglet Tiszainoka, amely minden vizsgált mutató alapján a fejletlenek közé tartozik. Konklúziók A jelenleg hazánkban legjobban elterjedt és legtöbbet hivatkozott fejlődést mérő jelzőszám, a GDP/fő az európai és tengerentúli szakmai körök szerint is egyre inkább elavulttá válik. Számos hiányossága közül kiemelkedik, hogy nem képes megragadni a gazdasági szektor által a társadalomra és a környezetre rákényszerített ún. negatív external iák káros következményeit. Megállapíthatjuk, hogy az ún. alternatív fejlettségi indexeknek számos válfaja létezik a szakirodalomban. Közülük leginkább elterjedt és legismertebb a HDI, melyet — számos hiányossága ellenére — az ENSZ már évek óta használ az államok közötti fejlettségi különbségek mérésére. A HDI-n kívül számos más indexet használnak, illetve áll kidolgozás alatt (pl. ISEW, GPI stb.). Ezek mindegyike általában egy-egy tipikus térség, vagy problémakör megragadására alkalmas. A GPI hosszabb időtávlatban például képes bemutatni a gazdaság egyoldalú fejlesztésének árnyoldalait, a folyamat főbb állomásait. Egy adott térség számára kidolgozandó