Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Kelemen Éva: Tiszaföldvárt és környékét bemutató 18-19. századi kéziratos térképek
4. ábra. III. Katonai felmérés. Hadtörténeti Intézet Levéltára, 5164/3., 5264/2. első felében váltak kedvezővé, amikor 1728tól báró Podmaniczky János lett a földesúr. A korábban a területre is jellemző elvándorlásokat a szabad vallásgyakorlat bevezetésével, a földesúri terhek mérséklésével illetve a szőlőültetvény telepítés biztosításával akadályozta meg. Az uradalom legnagyobb kiterjedése a 18. század végén 31944 kataszterhold volt, amelybe Tiszaföldvár (központ), Vezseny falu, Martfű puszta, Homok-Telke puszta, Bökönye falu, Földvár falu tartozott. (Pápai 1980) A Podmaniczky család 1830-ban készült kézzel festett birtoktérképe az uradalom határhasználati rendjét mutatja be 4 . Az uradalom kataszteri térképe elsőként nyújt pontos információt Tiszaföldvár határhasználatára vonatkozólag A térképet egy 1820-ban rajzolt alapján készítették és egészítették ki. Az I. katonai felméréshez képest a legszembetűnőbb változás a szántóterület legelő rovására történő növekedése. A szántókat már az 1770-es évektől három nyomásban művelik a földvári parasztok. A határ déli részén, Homok pusztán is megjelennek a szántók. Ezáltal feldarabolódott a korábban egységes legelő övezet. Kis mértékben nőtt a szőlő és a falu területe, míg a mocsár és rét változatlan maradt. 5 A lakosságszám alakulását a 19. század első felében az éhínségek (1816, 1836) és a különböző járványok (kolera 1831) nagymértékben befolyásolják. A településen 1828-ban 3349 lakos élt. (Botka 1989) Mária Terézia nevéhez fűződik az 1767ben kiadott úrbéri rendelet. Az országosan 3 Ezt a kétbeltelkes település típust a nagyállattartó életformával hozzák összefüggésbe a kutatók. (Frisnyák 1990) A koncentrikus szerkezet természeti okokból sem tudott kialakulni, mivel Tiszaföldvár félszigetre települt. 4 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, TI38. 5 18.század: szántó 16,5 %, kert 0,6 %, legelő 57 %, mocsár, rét 24 %, falu 0,6 %, szőlő 1,6 %.
