Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Kelemen Éva: Tiszaföldvárt és környékét bemutató 18-19. századi kéziratos térképek

J. aéra. /t 7/. Katonai felmérés. Hadtörténeti Intézet Levéltára, Col. XXXVII. Sect. 54., Col. XXXVII. Sect. 55. helyett Mart Fő. Az Alföld középső részén hadászati szempontból legnagyobb jelentősége a vizek és az utak leírásának volt. A felmérők közlik a Tisza és mellékfolyóinak szélességét, mélységét, mederviszonyait, a partszakaszok magasságát, a parti talaj minőségét, járhatóságát, a vizek lefolyásának sebességét stb. A tavakat, mocsarakat, lápokat és ereket is igyekeztek a legrészletesebben leírni és mindezt jóval a szervezett folyószabályozások és erdőtelepítések előtt, amikor a Tisza vidék még sivár, csupán kisebb vegyes erdőkkel és cserjésekkel tarkított alföldi tájként jelenik meg. Fontos a hidak és révek feljegyzése. Az áradások és vizek kiszáradásának időpontját ugyancsak közölték, továbbá azt is feltüntették, hogy lóháton, szekérrel vagy gyalog lehet-e átjutni rajtuk, és ha igen mikor. A településeket összekötő helyi, és a vidéket átszelő országos utakat a legkörültekinthetőbb részletességgel írták le. A felmérők a rétek és mocsarak állapotát a vízhálózat leírásához hasonlóan részletesen ismertették, amelyeknek a hadsereg lovainak ellátásában kiemelkedőjelentőségük volt. Vizes vagy száraz-e a rét, legeltetésre alkalmas-e, járható-e, a legelők mikor használhatók, a mocsarak vizét ihatják-e stb. kérdésekre igyekeztek ebben a rovatban választ adni. A XVIII. században a tiszántúli részek leírásában feneketlen ingoványokról és csak nyári szárazság idején megközelíthető helyek-