Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)
ÉRTEKEZÉSEK - Kelemen Éva: Tiszaföldvárt és környékét bemutató 18-19. századi kéziratos térképek
2. á/?ra. /. Katonai felmérés. Hadtörténeti Intézet Levéltára, Col. XIX. Sect. 22., Col XIX. Sect. 23. volt. Ez kitűnik a szövegben olvasható megjegyzésekből is. Ez utóbbiak arra utalnak, hogy a leírók térképpel a kezükben járták a terepet és a helyszínen gyűjtötték össze a kiegészítő írásos anyagot. Bizonyítja ezt még az is, hogy az egyes pontokra adott feleletekben több helyen a térkép adataira hivatkoznak és nem egyszer módosító megjegyzéseket is fűznek azokhoz. Továbbá ezt a feltételezést támasztja alá például Jászkunság és KülsőSzolnok megye leírása közötti szembetűnő tartalmi különbség. A Jászkun községek leírása jóval bővebb és szakszerűbb, mint a külső-szolnoki részek esetében. (Cseh 1995) Az országleírás 1 a katonai térképek szelvényeinek megfelelően nyugatról keleti irányba haladva növekvő sorszámú oszlopokban (Colonne), ezeken belül pedig északról déli irányba szakaszonként (Sectio) tünteti fel a szükséges adatokat. Az országleírás rovataiban feltüntetett adatok szerint a Jászkunság, Külső-Szolnok megye és később Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolt területek a jellegzetes alföldi táj képét mutatják. A Jászkunság és Külső-Szolnok megye között a lényeges különbséget a birtokviszonyok, a társadalmi szerkezet és a lakosság jogállása jelentette. A szabadparaszti helyzetben élő jászkun kisbirtokosok más típusú gazdálkodást folytattak, mint a külső-szolnoki nemesi birtokosok. Az országleírásokban felsorolt települések neve, de sok esetben még a számuk sem azonos a térképen ábrázoltakéval. Az eltérő megnevezés abból is eredhet, hogy a felmérő és leíró más-más személytől szerezte be információit. Többségükben osztrák vagy cseh felmérők a földrajzi neveket hallás után, a hangzásnak megfelelően fonetikusan jegyezték fel. Karcag helyett pl. Kard Szag vagy Martfű 1 Az országleírásnak 12 előírt rovata volt: 1. A megye neve; 2. A helység neve; 3. Hányas számú sectióban fekszik; 4. A szomszédos lakott helységektől mért távolsága lépésben; 5. Órákban (a 4. pont adatai); 6. Vannak-e szilárd épületek ? 7. Milyenek a vizek ? 8. Milyenek az erdők ? 9. Milyenek a rétek és mocsarak ? 10. Milyenek az utak? 11. Milyenek a környező hegyek? 12. Megjegyzések. (Csendes 1975)
