Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Kelemen Éva: Tiszaföldvárt és környékét bemutató 18-19. századi kéziratos térképek

1. ábra. A Podmaniczky uradalom térképe (SZML TI 38, 60x46 cm) lábbal lehet az állatokat áthajtani a Tiszán. " (ford. Soós 1968) A leírást az első katonai felmérés lapjai is igazolják, bár azok csak ötven évvel később (1782—1785) készültek. A Habsburg Birodalom első katonai felmérését 1763-ban Mária Terézia királynő rendelte el, mivel a hadvezetésnek nem álltak a rendelkezésére használható térképek. A térképezés 1764-től 1787-ig tartott és főleg II. József uralkodása alatt zajlott le, ezért Jozefmiánus felmérésnek (Josephinische Aufnahme) nevezik. A I. katonai térképezésnek tisztán és kizárólag katonai- és hadi céljai voltak. A szűkebb értelemben vett Magyarország félvétele 1782 és 1785 közötti években folyt le. A felső-magyarországi felvételekhez (1766 —1772) igazodva újbóli háromszögelésekkel, szelvényezésekkel, átdolgozásokkal és kiegészítésekkel az egész országról összefüggő, egységes térképsorozat keletkezett, amely 963 szelvényével az I. katonai felvétel legnagyobb összefüggő felvétele. (BORBÉLY—NAGY 1932, CSENDES 1975) Az első felmérést iránytű és mérőlánc segítségével mérőasztalról hajtották végre. A térképlapok kézzel készültek és színezettek. A domborzatot pillacsíkozással jelölték, de az árnyékolás alárendelt volt. Szintezést nem végeztek és nem használtak vetületet, valamint földrajzi hálózatot. A hegyek magasságát szemrevételezéssel (!) becsülték meg, a magasságot a térképen nem jelölték. A távolságokat bécsi ölben mérték (1 bécsi öl = 1,1896 m). A térképszelvények méretaránya 1 bécsi hüvelyk (zoll, 26,34 mm) = 400 bécsi öl volt, amely 1: 28 800 méretaránynak felelt meg. A terepi szelvények csak két példányban készültek és szigorúan titkosak voltak. (Stegena 1980) Az I. katonai felmérés jelentőségét növeli az 1451 darab térképlaphoz készített 7 kötetes országleírás (Militärische Beschreibung von Ungarn, vagy Landesbeschreibung azaz Magyarország katonai leírása). Az országleírás a térképi adatok kiegészítésére törekszik, így a kettő szoros egységet alkot. A leírások egyrészt a térképek használatát segítik, másrészt rajzban ki nem fejezhető, az úthálózatra, a vízhálózatra, a növényzetre, a talaj jellegére, a domborzatra stb. vonatkozó adatokat rögzítenek. Bizonyos, hogy a térképek készítője és az országleírások szerzője más-más személy