Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése

9. ábra. A tiszazugi kunhalmok tájképi értékei való markáns megjelenése sérült, egyrészt a forma lealacsonyodása, szétszántása és elhordása miatt, másrészt a társadalom zavaró objektumai (erdőtelepítés, gazos területek, épületek, távvezeték, szeméttelep stb.) megakadályozzák a szabad rálátást. A halmokat az alábbiak szerint négy tájképi értékkategóriába soroltuk (Tóth Cs. 2002, 2003): — kiemelten értékes (magas, környezeti zavarástól mentes halom, amely távolról is jól láthatóan, markáns eleme a tájnak) — értékes (magas ill. közepes magasságú halom némi zavarással, pl. távvezeték, facsoport, épület) — közepesen értékes (alacsony vagy a szántás, elhordás miatt lealacsonyodott halom, illetve olyan magas halom, melynek formája a jelentősebb környezeti zavarás miatt nehezen vehető észre) — nem értékes (elhordott, szétszántott, teljesen beerdősített, körbeépített halmok, halomhelyek) Ezek alapján látható, hogy azok a halmok számítanak tájképileg értékesnek, melyek elértek egy bizonyos magasságot és a környezetük zavarásmentes, jó rálátást biztosít számukra. Ebből a szempontból a gyeptakarós, illetve a szántóföldi környezetből magasra kiemelkedő halmok vannak a legjobb helyzetben, ugyanis a rálátás szinte egész évben biztosított. A terepi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy ha egy halom eléri, vagy meghaladja a 3 m-es magasságot, akkor az már messziről feltűnik, könnyen észrevehető a terepen, meghatározó eleme a tájnak, tehát ^ potenciális tájképi értékként kezelendő. A felmérési eredmények szerint a Tiszazugban a kunhalmok közel egyharmada számít tájképileg kiemelten értékesnek (Cserkehalom. Öt-halom, Fekete-halom, Kettős-halom, Montag-halom, Végh-halom, Gyaluihalom). A halmok környezetében (500 m-es sugarú körön belül) többnyire mindig találhatunk valamilyen zavaró objektumot (csatorna, töltés, kerítés, fasor, telepített erdő, távvezeték, műút, szeméttelep, ipari üzem, hodály stb.). Ezek zavarásának mértékétől függően soroltuk a halmokat az értékes és a közepesen értékes és a nem értékes kategóriákba. Sajnos a tiszazugi halmok 46 %-a a tájképileg értéktelen kategóriába tartozik, mivel a formát különféle objektumok teljesen eltakarják, vagy a rálátást erőteljesen zavarják. Ilyenek lehetnek például az erdők, fasorok, gazos területek, település házai, ipari üzemek. Sok esetben azonban maga a forma alacsonyodott le annyira (elhordás, szétszántás), hogy azt alig lehet észrevenni. 10. ábra. Öcsöd és Tiszaföldvár határhalma az Öcsödi-halom a heerdősülés miatt elvesztette tájképi értékét (Fotó: Tóth Cs. 2007) Ezen adatok birtokában a természetvédelmi hatóságoknak és a civil szervezeteknek a jövőben sokat kell fáradozniuk azon, hogy minél több halom kerüljön a tájképileg értékes csoportba. A kunhalmok régészeti adatai A halmok felmérése során régészeti szempontból két dologra kerestük a választ. Egy-