Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése

7. ábra. A Tiszainoka és Nagyrév határán emelkedő Fekete-halom intenzív szántóföldi müvelés alatt áll (Fotó: Tóth Cs. 2007) fából és többnyire ördögcérnából álló fáscserjés vegetáció a jellemző. A többnyire tájidegen fajokból álló fásszárú vegetáció az előbb említett három halmon kívül további hét halom felszínén van jelen, ezeken azonban alárendelt szerepet játszanak. Természetvédelmi szempontból sem az őshonos, sem pedig a tájidegen fafajokból álló erdők nem tekinthetőek kedvező felszínborítási típusnak, mert eredetileg a kunhalmokon, illetve azok környezetében mindig a nyílt löszgyep vegetáció volt az uralkodó növénytársulás, soha nem borította azokat erdő. így az erdőtelepítés, az erdőgazdálkodás és az egyre gyakoribb spontán beerdősülés (akác) káros folyamatnak tekinthető. Túlnyomórészt kertkultúra egyetlen halmon, a Zsidó-halom (Nagyrév) bronzkori teli felszínén található (Cibaker Zöldségtermelő Értékesítő Szövetkezet gyümölcsöse). A kunhalmokon jellemző gazdálkodási módokat megvizsgálva, a halmokat öt csoportba sorolhatjuk. A leggyakoribb típus a szántóföldi növénytermesztés (53 %). A Tiszazug halmainak több mint egyharmadán nem történik semmilyen gazdálkodás. Ezek felszíne leggyakrabban fás-bokros, gyomos, gazos, parlag terület, de ide sorolható a degradált gyepekkel és az ősgyepekkel borított halmok is. A halmok fennmaradása és a természetvédelem szempontjából előnyösebb legelő- és rétgazdálkodás sajnálatos módon nem jellemző a tiszazugi halomfelszíneken. A szántóföldi művelés helyett célszerű lenne ezeket a gazdálkodási módokat támogatni a talajerózió mérséklése és a fajgazdag természetközeli gyeptakaró megtelepedése miatt. A kertgazdálkodás csak a korábban említett Zsidóhalom esetében fordul elő. A tiszazugi kunhalmok idegenforgalma még gyerekcipőben jár. Egyedül talán a cserkeszőlői Cserke/ Csörkehalom rendelkezik némi idegenforgalomi vonzerővel. A tetején található országzászló, kopjafa és a Cserke vitéznek emléket állító kőlap felcsalogat némi látogatót a halom tetejére. A többi halomról sajnos ez nem mondható el, még a helybéli lakosok is sokszor tudatlanok a kunhalmokkal kapcsolatban. A régészeti szempontból nevezetes, feltárt bronzkori tellek (Zsidó-halom, Kéményhegy) nincsenek táblával megjelölve, így nehéz a halmokkal kapcsolatos helyi ismeretterjesztés. 8. ábra. A kunhalmokat borító uralkodó vegetációtípusok a Tiszazugban A közlekedés, mint meghatározó gazdálkodási típus egyedül a szelevényi Szőlős-halomra jellemző. Az erdőgazdálkodás, intenzív állattenyésztés és ipari tevékenység nem jellemző egyetlen tiszazugi halomra sem. A kunhalmok tájképi értékei A kunhalmok eredetileg az Alföld nyílt területeinek különböző rendeltetésű kiemelkedései voltak, melyek az alapfunkcióik mellett kiváló tájékozódási és kilátó pontok lehettek, azaz az adott táj képéhez szervesen hozzátartoztak. Az utóbbi évszázadok jelentős környezet átalakítása miatt azonban a kunhalmok nagy részének tájképi értéke, a tájban