Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése

5. ábra. Az Egyes-halom (Cibakháza) ma már csak halomhely. 1982-ben a helyi tsz elhordatta (Fotó: Tóth Cs. 2007) alapozásra, udvarok és fóliasátrak feltöltésére használták fel. A cserkeszőlöi Bába-halmot például a helyi fóliasátrasok bontották meg, csak a halomból előkerült emberi csontok vetettek véget az elhordásnak. A második legveszélyesebb tevékenységnek a közlekedést tekinthetjük. A halmok lábánál futó, esetleg a tetejükön átvezető, huzamosabb ideig használt földutak halomtestbe való bevágódással okoznak károkat, mint ahogy az a szelevényi Szőlős-halom és a csépai Kun-halom esetében történt. A csatorna bevágások és határárok kimélyítések is jelentős károkat okoztak a halomtestekben, mint ahogy az a Tiszaföldvár—Öcsöd határán fekvő Öcsödi- és Csorcsány-halmok esetében látható. A kunhalmok felszínének jellemzése A halomtestek felmérése után fontos vizsgálati szempont volt a halmok felszínén található uralkodó növényzeti típusok, és ezzel szoros összefüggésben a meghatározó gazdálkodási formák megállapítása. A halmok felszínén sok esetben több növényzeti típus és gazdálkodási mód is jelen lehet egyszerre, azonban a terepi felmérés során mindig kiválasztottuk azt az egyet, amely a halomra a legjellemzőbb, legmeghatározóbb. A tiszazugi halmok felén a szántóföldi kultúrák számítanak a meghatározó felszínborítás-típusnak. A nagyüzemi mezőgazdaság térnyerésével az erőgépek egyre több halmon törték fel az ősi gyeptakarót. Ezek közül csak a meredek oldalakkal emelkedő, magas lakódombok képeznek kivételt, amelyek sok esetben szigetszerűen emelkednek ki a szántóföldekből. Második helyen kell megemlíteni a gyomos, bolygatott gyeptakaróvaX fedett halmokat (30%). Ez a növénytakaró az eredeti löszgyep vegetáció leromlása, gyomosodása, vagy a mezőgazdasági művelés felhagyása (parlag) következtében alakult ki. A gyomosodás folyamatát a nagyüzemi mezőgazdaság térnyerése (növényvédő szerek, műtrágyák alkalmazása) különösen felgyorsította. Az Alföld nagy részének eredeti vegetáció típusa, a rendkívül fajgazdag löszgyepek voltak (Salvio Festucetum rupicolae, Agropyro Kochietum prostratae) (Soó R. 1931), amelyek az agrártáblák szorításában mára már csak foltszerűen, néhány magasabb kunhalom 6. ábra. A tiszazugi kunhalmok felszínén jellemző gazdálkodási típusok tetején, határmezsgyéken és természetvédelmi területeken maradtak fenn. A Tiszazug területén összesen öt kunhalmon található meg ez az eredeti, értékes vegetációtípus valamilyen degradált formában (sok esetben csak néhány négyzetméteres folton). Azonban csak egyetlen egy halmon, a cibakházi Kettős-halmon számít uralkodó vegetációtípusnak az ősgyep. A természetvédelem elsődleges, sürgető feladata e halmok minél előbbi szigorú megóvása az esetleges további károsodásoktól és degradációtól. Két kunhalom esetében az erdő számít meghatározó vegetációtípusnak. A Götti-halmot (Tiszaföldvár) és annak előterét sűrű akác, ostorfa, kökény és orgonabokor állomány, míg a Bába-halmot (Cserkeszőlő) fiatal akácos borítja. Az Öcsödi-halmon akác-