Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése

2. ábra. A tiszazugi kunhalomtestek állapota Egy halmot akkor tekintettünk épnek, ha a formáját a természetes erózión és az esetleges talajművelésen kívül semmi nem változtatta meg. Az oldalából tehát nem hordtak el anya­got, és a felszínén nincs gödör, árok. Ha a szántóföldi művelés során a halom még nem alacsonyodott le jelentősen, és nem keletke­zett drasztikus aszimmetria, akkor ezeket ép­nek tekintettük. A Tiszazug kunhalmainak több mint 50%-a szerencsére ebbe a kategó­riába tartozik. Megbontottnak tartottuk azokat a halmo­kat, melyek testén kisebb méretű antropogén sebhelyek (elhordás nyom, beleásás, amatőr régészek gödrei, kisebb árok, bevágódó földút stb.) vannak, és ezek a halom eredeti tér­fogatát maximum 20 %-kal csökkentették. A kunhalmok 1,5%-a ebbe a kategóriába tartozik 3. ábra. A cibakházi Kettős-halom geomorfológiai, tájképi és növénytani szempontból a Tiszazug legértékesebb kunhal­mai közé tartozik (Fotó: Tóth Cs. 2007) (Csorcsány-halom, Bába-halom, Csépai Sző­lős-halom, Öt-halom). Ha ennél láthatóan nagyobb, a halom fő tömegét veszélyeztető károsítást tapasztaltunk, akkor ezeket már a roncsolt kategóriába soroltuk (Egett-halom, Öcsödi-halom, Zsidó-halom, Csárda-halom, Szelevény i Szol ős-halom). A felmérés során sajnos tapasztalhattuk, hogy az emberi pusztítás végzetes lehet a ha­lomtestek szempontjából. Ha a halom szét­hordása után még visszamaradt némi, fél mé­ternél nem magasabb földhalmaz, hátas ki­emelkedés, akkor ezeket az elhordott halom kategóriába soroltuk. Ide tartozik a tiszaföld­vári Töviskes-halom, valamint a tiszasasi Ké­ményhegy/Kéménytető bronzkori teli, ame­lyek alig kiemelkedő felszínén nagy mennyi­ségű régészeti leletanyag került napvilágra. Előfordult azonban az is, hogy a teljes el­hordás miatt a halom helyén már semmilyen magaslat nem található. Ezeket neveztük a felmérés során halomhelyeknek. Ebbe a kate­góriába csak a cibakházi Egyes-halmot tudtuk besorolni. Még az 1980-as felmérésben impo­záns méretű halomként szerepelt, amit a helyi gyerekek szánkódombnak használták télen. Jelenleg azonban egy sík, gazos terület fo­gadja a látogatót. A megbontott, roncsolt és elhordott halmo­kat ért emberi károkozás vállfajait tanulmá­nyozva megállapítható, hogy a legnagyobb pusztítást a halmoknak anyagnyerő helyként való használata okozta. A kitermelt földet leginkább árvízvédelmi töltések építésére, út­4. ábra. Az Öt-halom (Szelevény) egyetlen meg­maradt halmát minden irányból erősen megnyesték, a meredek falakon rókakotorékok és gyurgyalag fészkek találhatók (Fotó: Tóth Cs. 2007)

Next

/
Thumbnails
Contents