Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba: A Tiszazug kunhalmainak állapotfelmérése

2. ábra. A tiszazugi kunhalomtestek állapota Egy halmot akkor tekintettünk épnek, ha a formáját a természetes erózión és az esetleges talajművelésen kívül semmi nem változtatta meg. Az oldalából tehát nem hordtak el anyagot, és a felszínén nincs gödör, árok. Ha a szántóföldi művelés során a halom még nem alacsonyodott le jelentősen, és nem keletkezett drasztikus aszimmetria, akkor ezeket épnek tekintettük. A Tiszazug kunhalmainak több mint 50%-a szerencsére ebbe a kategóriába tartozik. Megbontottnak tartottuk azokat a halmokat, melyek testén kisebb méretű antropogén sebhelyek (elhordás nyom, beleásás, amatőr régészek gödrei, kisebb árok, bevágódó földút stb.) vannak, és ezek a halom eredeti térfogatát maximum 20 %-kal csökkentették. A kunhalmok 1,5%-a ebbe a kategóriába tartozik 3. ábra. A cibakházi Kettős-halom geomorfológiai, tájképi és növénytani szempontból a Tiszazug legértékesebb kunhalmai közé tartozik (Fotó: Tóth Cs. 2007) (Csorcsány-halom, Bába-halom, Csépai Szőlős-halom, Öt-halom). Ha ennél láthatóan nagyobb, a halom fő tömegét veszélyeztető károsítást tapasztaltunk, akkor ezeket már a roncsolt kategóriába soroltuk (Egett-halom, Öcsödi-halom, Zsidó-halom, Csárda-halom, Szelevény i Szol ős-halom). A felmérés során sajnos tapasztalhattuk, hogy az emberi pusztítás végzetes lehet a halomtestek szempontjából. Ha a halom széthordása után még visszamaradt némi, fél méternél nem magasabb földhalmaz, hátas kiemelkedés, akkor ezeket az elhordott halom kategóriába soroltuk. Ide tartozik a tiszaföldvári Töviskes-halom, valamint a tiszasasi Kéményhegy/Kéménytető bronzkori teli, amelyek alig kiemelkedő felszínén nagy mennyiségű régészeti leletanyag került napvilágra. Előfordult azonban az is, hogy a teljes elhordás miatt a halom helyén már semmilyen magaslat nem található. Ezeket neveztük a felmérés során halomhelyeknek. Ebbe a kategóriába csak a cibakházi Egyes-halmot tudtuk besorolni. Még az 1980-as felmérésben impozáns méretű halomként szerepelt, amit a helyi gyerekek szánkódombnak használták télen. Jelenleg azonban egy sík, gazos terület fogadja a látogatót. A megbontott, roncsolt és elhordott halmokat ért emberi károkozás vállfajait tanulmányozva megállapítható, hogy a legnagyobb pusztítást a halmoknak anyagnyerő helyként való használata okozta. A kitermelt földet leginkább árvízvédelmi töltések építésére, út4. ábra. Az Öt-halom (Szelevény) egyetlen megmaradt halmát minden irányból erősen megnyesték, a meredek falakon rókakotorékok és gyurgyalag fészkek találhatók (Fotó: Tóth Cs. 2007)