Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Vas Béla: Az az igazság, hogy... (Tiszaföldvári és cibakházi történetek a XX. századból)

úgy figyelmébe ajánlom szerény értekezésemet a Tisicum XIII. számában.' Az ott leírtakat annyival kívánom kiegészíteni, hogy Bögre Zsuzsanna szociológus szerint az igaz történetek mesélésének és meghallgatásának lélekgyógyító ereje van. Egyik cikkében így vall az öt faggató riporternek: „Az igaz történet hat, erős, és általa képes leszek az önvédelemre... Egy-egy igaz történet olyan, mint egy: védőoltás. "

2 Mondja pedig mindezt azért, mert diákjainak feladatul szabta, hogy készítsenek riportot rokonságukban a múlt lélekölő sebeiről. Az életinterjúk 1948 és 1953 közötti éveket ölelték át. Megállapítja, hogy azért kell élettörténeteket mesélni, hogy megértsük a társadalmi folyamatok lelki konfliktusait. Az élettörténet-mesélés ezáltal szociológiai módszerré vált. Az identitás megismerése, az őszinte elfogadás, a hiteles feltárás, amikor az ember megalázottságával együtt elmondja sorsát. Az öregek igaz történeteinek meghallgatása a fiatalok eszköze a múlt sebeinek begyógyításához; vallja Bögre Zsuzsanna. Manapság feléledt tetszhalott állapotából a „városi legendárium" is. Főleg a városi közösségek történetének gyűjtőneve eme fogalom. Az elnevezést azért használják, hogy a városi legendát (angolul urban legend) megkülönböztessék az iparosodás előtti időkből származó történetektől. Jan Harold Brunvand angol professzor vezette be a fogalmat 1981-ben megjelent könyvében (The Vanishing Hitchhiker: American Urban Legends& Their Meanings). Leszögezi, hogy az általa közölt legendák, történetek, misztikumok nem tartoznak az un. primitív, tradicionális társadalmakhoz, másrészt, hogy megértsük napjaink társadalmát, behatóan kell elemezni városi történeteiket. Magyarországon is adtak már ki ilyen tárgyú könyveket, amelyek könyvesboltokban beszerezhetők. Egyike ezeknek TÜRK Attila

3 2007-ben megjelent kötete, de a régiek közül jó szívvel ajánlom a műfaj iránt érdeklődők figyelmébe CSIKVÁRI Jákó: A hivatal hu/. ábra. Székely Sándor 2005-ben, otthonában (Fotó: Vas Béla) mora. Kor- és jellemrajzok, adomákban című könyvét.

4 Könnyed, humoros írás a budapesti politikáról a századfordulón. Aki a gyengébb nem szenvedéseit, házasságban átélt lelki béklyóit szeretné megismerni, olvassa el a sok ilyen témával foglalkozó könyv közül NAGY Olga, erdélyi etnográfus lélekrázó tanulmánykötetét.' A régi idők anekdotázó világába repít Tóth Béla többször megjelent, eredetileg 1898-ban datált gyűjteményes kötete, amely visszatekint ugyan az Árpádokig, de szép számmal tartogat kortárs igaz történeteket is.

6 Jász-Nagykun-Szolnok megye sem marad el publikációk és a kutatás terén. GULYÁS Éva, jeles néprajzkutató, már 1981-ben megállapítja a Tiszazug kutatását elemző és összefoglaló munkájában, hogy ezen a néprajzi tájon kifejezett szövegfolklór gyűjtést senki nem végzett. Számba veszi az addig megjelent kisebb munkákat, amelyeket három szempont szerint osztályoz: 1. Verses népköltészet 2. Prózai műfajok (Benne az anekdoták és igaz történetek.) 3. Népszokások költészete Anekdoták és igaz történetek gyűjtésénél említést tesz FERENCZI Imre Dél-Álföldre vonatkozó munkájáról, amely az addig fellelhető Bagi anekdotákat szedi csokorba. Már 1 VAS B., 2003. 279. o. 2 SZIGETI L., 2005. 3 TÜRK A., 2007. 4 CSIKVÁRI J., 1906. 5 NAGY O., 1988. 6 TÓTH B., 1986.