Béres Mária szerk.: Tiszavilág : A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 3. (Tiszaföldvár, 2008)

ÉRTEKEZÉSEK - Urbán László: A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának hatása Tiszaföldvár és környéke szőlőtermelésére

TLSZAVTLÁG III. ,,leszálló ágban volt" — írta a megyei sajtó 1982-ben. ,,Jó másfél évtizeden át romlottak, nagyobbrészt tönkre is mentek a tájkörzetben levő hagyományos szőlők, évről évre kevesebb bornak való termett a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban egyaránt. "

63 A 60-as években a tiszazugi szőlők fajtaösszetételében még nem történt jelentős változás. Az évtized első felében a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz szőlőterületéből 36 kat. h. volt a borszőlő (kövidinka, rizling stb.) és 2 kat. h. a csemegeszőlő. 4 Az arányokban nem következett be lényeges változás a 60—70-es évek fordulójáig. Még 1971-ből is azt olvashatjuk, hogy „kb. 95%-ban borszőlő (kadarka, kövidinka, sárfehér) foglalja el a szőlővidéket ".

65 A terméseredmények nagymértékben függtek az időjárási viszonyoktól. A hozamok és a termésmennyiségek jelentős ingadozást mutattak,

66 ennek ellenére a 60-as évek első felében is születtek eredmények.

67 Az ágazat fő problémáinak — az ültetvényfelújítás elmaradásának és a munkaerőhiánynak — a megszüntetésében azonban nem sikerült érdemi előrelépést elérni. A 60-as évek második felében a területcsökkenés is megkezdődött. A statisztikák szerint a Kunszentmártoni járás tsz-einek szőlőterülete az 1965. évi 2523 kat. h.-dal szemben 1976-ban 843 kat. h. volt. Ez azt jelentette, hogy az ültetvények területe egy évtized alatt a harmadára esett vissza,

68 a megye tsz-einél még nagyobb arányú (75%-os) visszaesés következett be. A tőkék elöregedése és a munkaerőhiány a közös gazdálkodásba vontnál kisebb mértékben, de jelentősen lecsökkentette az egyéni művelésű szőlők területét is. A Kunszentmártoni járásban a szőlőültetvények alig feleannyi földet foglaltak el 1976-ban, mint egy évtizeddel korábban (6. táblázat). 6. táblázat A Kunszentmártoni járás szőlőterülete 1976-ban

69 község szőlőterület (ha) a község területének %-ában Cibakháza 414 10,8 Cserkeszőlő 574,9 19,3 , Csépa 200,2 6,7 Kunszentmárton 0,3 nincs adat Mesterszállás 0,2 nincs adat Mezőhék 1,4 nincs adat i Nagyrév 33,6 1,1 1 Öcsöd 2,8 nincs adat Szelevény 70 1,5 Tiszainoka 7,9 0,4 Tiszakürt 430,9 15,2 Tiszasas 168,8 5.8 Tiszaug 145,2 5,7 A mezőgazdaság nagyüzemi kereteinek létrehozása nyomán nagyarányúvá vált mennyiségi és minőségi hanyatlást a termelés nagyüzemi technikájának és technológiájának kialakulása idején, az 1970-es évek közepétől 63 Szolnok Megyei Néplap 1982. október 30., 3. o. 64 KOCSIS (1971) i.m. 52. o. 65 SZLANKÓ (1971) i. m. 102. o. 66 1964-ben pl. átlagosan 24,6 q holdankénti szőlőtermés volt a Tiszazugban, a következő évben viszont „a szokatlanul csapadékos május, június, július annyira megnövelte a peronoszpóra veszélyt, hogy az egyébként jónak induló termésből alig ért be valami, holdanként 4,8 q ". A csemegeszőlő termésmennyisége 1959-ben 179 q, 1960-ban 2529 q volt. SZLANKÓ (1971) i. m. 102—103. o. 67 A tiszaföldvári Szabad Nép Tsz kövidinka borával 1960-ban a megyei borversenyen II., az országos borversenyen I., 1961-ben és 1962-ben megyei II. helyezést, 1964-ben a kövidinkával megyei II., a rizlinggel megyei III. helyezést ért el, a csemegeszőlőt pedig „minden évben 90—98%-ban sikerült exportra adni". KOCSIS (1971 )i. m. 52. o. 68 Szolnok megye statisztikai évkönyve 1965. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága, 1966. 91. o.; Szolnok megye statisztikai évkönyve 1976. KSH Szolnok Megyei Igazgatósága, 1977. 126. o. 69 SZLANKÓ István: Tiszazug mezőgazdasága. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1981. Szerk.: Kaposvári Gyula. Szolnok, 1981. 188. o.