Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

ÉRTEKEZÉSEK - Bagi Gábor: Adalékok a tiszazugi tiszai átkelőhelyekhez a XVIII-XIX. században (A cibakházi rév és híd történetéhez)

/.K/7 ki /i:\l:k 81,2%-a volt a kompforgalom, a maradék pedig az úsztatás. Az 1. táblázat alapján úgy tűnik, hogy a rév működtetése általában májusban kezdődött, és kapcsolódott a mezőgazdasági termelés éves rendjéhez. Komolyabb forgalom májustól november végéig volt, bár ez az időjárástól nagyban függött. Ezekben a hónapokban folyt az úsztatás is. Elgondolkodtató, hogy a fő bevétel május, június és július hónapban keletkezett, azaz a kései tavasz és az első két nyári hónap folyamán. A legmagasabb összeggel májusban találkozunk, ami alapján úgy tűnik, a nyár nem volt a legszerencsésebb az Alföld e nagyobb régiójában. Az úsztatásnál furcsa, hogy szeptember—október hónapban aránylag magas bevétel volt. Télen, a folyó beálltával, nem járt a komp, és a jövedelem is minimális volt. A működés újraindítására csak április vagy május folyamán került sor az időjárás függvényében. E táblázat A cibakházi rév bevételei Nagy Mátyás cibakházi főbírósága idején (1788. május 1. és 1789. április 30. között) kompforgalom úsztatás 1788. máj. 359 ft. 10 d. 89 ft. 78 1/3 d. 1788.jún. 279 ft. 33 1/3 d. 25 ft. 40 d. 1788. júl. 177 ft. 83 1/3 d. 24 ft. 8 1/3 d. 1788. aug. 129 ft. 99 2/3 d. 47 ft. 48 d. 1788. szept. 133 ft. 46 2/3 d. 64 ft. 1 2/3 d. 1788. okt. 159 ft. 40 d. 60 ft. 1 2/3 d. 1788. nov. 100 ft. 6 2/3 d. 29 ft. 58 1/3 d. 1788. dec. 21 ft. 31 d. — 1789. Jan. 3 ft. 23 d. — 1789. febr. 27 ft. 18 d. — 1789. márc. 46 ft. 50 d. — 1789. ápr. 95 ft. 60 d. — Összesen 1533 ft. 61 2/3 d. 340 ft. 37 1/3 d. A rév gazdaságosságának kérdését meghatározták a működtetés személyi és dologi költségei. Az elsőhöz a révnél alkalmazott személyek javadalmazása tartozott, az utóbbihoz a berendezések karbantartásából, bővítéséből, illetve a működés adminisztrálásából származó kiadások. A dologi kiadásokhoz sorolták a jelzett időszakban az alábbi tételeket: ,, 7 db csiga 25 d., kalamáris 80 d., istráng 10 d, lapát 16 2/3 d., gyékény a kötélhez 65 d., 12 font faggyú 1 ft. 60 d., 1 evező 30 d., 2 csigakötél 2 ft. 50 d., más kijáró kötél 5 ft., szögek 35 d., faragasz (a molnártól) 1 ft., csáklyáért (a kovácsnak) 1 ft. 6 2/3 d., kovácsmunkáért 20 d., 1 csiga vasalása 45 d., 3 vasért 30 d., csiga munkáért 40 d. ". Ez összesen 16 ft. 13 1/3 d-t jelentett. Ennél jóval tetemesebbre rúgtak a rév működtetésével kapcsolatos személyi kiadások, noha csak három főt említettek itt állandó jelleggel: a révbírót, valamint a két révészt. Batta Imre révbíró évi fizetése 24 ft-ot tett ki. Az ő fő feladata volt a bevétel — a révből származó jövedelem — adminisztrálása, bár alkalmanként a beosztott révészeknek is segíthetett. Érdekes, hogy a kunszentmártoni révnél 1775ben már működő révinspektor tiszte itt hiányzik. Eredetileg hozzá tartozott az utasok iratainak ellenőrzése, adataik rögzítése, az áthaladó forgalom nyilvántartása. Csak feltételezhető, hogy itt a révbíró látta el ezeket a feladatokat. A két alkalmazott révész végeredményben a komp működtetését, azaz a szállítást végezte. Közülük Bede Ferenc készpénzben 21 ft-ot, valamint három pár csizmát kapott éves javadalomként. Ezt azonban nem egyszerre, hanem több részletben fizették ki neki. Május 10-én megkapott 1 ft-ot és egy pár csizmát (2 ft. 85 d. érték), június 3-án 3, június 8-án 4, augusztus 3-án 8 ft-ot, szeptemberben 4 ft-ot és egy pár csizmát (3 ft. 85 d. érték), októberben pedig 1 ft-ot és egy pár csizmát (2 ft. 70 d. érték). Bátor Mihály révész készpénzben 20 ft-ot, valamint ugyancsak három pár csizmát kapott, de a társáétól eltérő megoszlásban. Május 10-én 1 ft-ot és egy pár csizmát (2 ft. 85 d. érték), június 18-án 9, augusztusban 5 ft-ot, szeptemberben 40 d-t és egy pár csizmát (3 ft. 85 d. érték), novemberben 2 ft-ot, decemberben 60 d-t, februárban pedig 2 ft-ot és egy pár csizmát (2 ft. 70 d. érték). Az elmondottakból kiderül, hogy a három alkalmazottnak évente 65 ft-ot, illetve 19 ft. 40 d. értékű ruházati anyagot, azaz együttesen mintegy 85 ft-nyi értéket fizettek ki. Mindez a fenntartási költségekkel együtt közel 101 ft-ot