Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Húszéves a kunszentmártoni múzeum - Tiszazugi füzetek 8. (Pató Mária)

TISZAIALAG II. Húszéves a kunszentmártoni múzeum Tiszazugi füzetek 8. Szerk.: Barna Mária—Pusztai Gabriella Kunszentmárton, 2Ü05. 88 o. Mindig nagy-nagy örömöt jelent egy kismúzeum életében, ha új, saját szerkesztésű kiadvánnyal gyarapszik. Különös jelentősége van ennek a ténynek akkor, ha ismerjük jelenlegi kultúránk támogatottságát, Jász-Nagykun-Szolnok megye eltérő adottságokkal rendelkező régióit és lehetőségeit. A Tiszazug sohasem tartozott a gazdaságilag fejlett területek közé. A vidékük és településük kulturális fejlődését fontosnak tartó, a szülőhelyüket szerető emberek mégis igyekeznek megmutatni a kistérség rejtett titkait, az ebben rejlő szellemi gazdagságot. A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum poraiból támasztotta fel két évvel ezelőtt a Tiszazugi füzetek címet viselő sorozatot. Az Öltözködési műhelytitkok összefoglaló címmel megjelent tanulmánykötetet Barna Gábor részletesen ismertette a Honismeret című folyóiratban.' 2005-ben újabb kötettel, a sorban következő 8. számmal gyarapodott a „füzetek". Jeles esemény, a kunszentmártoni múzeum húszéves fennállása adta a megjelentetés fontosságát. A beköszöntő első mondata ezt így összegzi:,, Örvendetes, hogy hosszú évek várakozása után végre napvilágot láthat ez az összefoglalás, amelyben a kezdetektől napjainkig végigkísérhetjük ennek a fontos, Kunszentmártonban meghatározó jelentőségű közművelődési intézménynek az életét. " S valóban, a kezünkben tartott könyvecske mintegy vezérfonál végigkísér azon a több évtizedes úton, amelynek végét még nem láthatjuk, de a szakaszait, az előzményeket, az indulást, a nehézségeket a tanulmányokból alaposan és behatóan megismerhetjük. Szabó László ezt a folyamatot ismerteti „megnyitó beszédében", emlékezve emberekre, családokra, tanárokra, muzeológusokra, mindazokra, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez az intézmény. A Régi idők focijában Minarik Ede úgy fogalmaz: „kell egy csapat". A csapatnak azonban kell egy hely is, és ez a múzeum életében sincs másként. A helyszín a Körös partján álló, volt Nagykun Kerület tömlöce, amely egyben a település legrégebbi épülete is. Hegedűs Krisztián történész alapos levéltári, helytörténeti kutatásából megismerhetjük a börtön történetét, a börtönéletet és a rabtartási szokásokat. Hogyan is alakult ki a múzeum? Mik voltak az előzményei? Milyen magángyűjtemények segítettek kialakításában? Az alapításnak ezen kalandos körülményeire emlékszik vissza Józsa László helytörténész. A tudományos és tematikus kutatások első és legjelentősebb állomása a szolnoki Damjanich János Múzeum muzeológusai által elkezdett Tiszazug-kutatás volt 1972-ben.

J A néprajzi, történeti, nyelvészeti kutatásokat tudományos tanácskozások, tárlatok, tanulmánykötetek megjelenése kísérte.

4 Szabó László összefoglalójából egy komplex kutatás képe bontakozik ki. Jelentősége, eredményei jelentősen hozzájárultak az új intézmény létrehozásához. Barna Gábor néprajzkutató fontos kutatástörténeti előzményekre világít rá tanulmányában. Kevésbé ismert munkákra, írásokra hívja fel a figyelmet, majd beszámol a rendszeres tematikus gyűjtésekről, feldolgozásokról, amelyek eredményeként egy új tudományos műhely alakulhatott ki a térségben. 1985. szeptember 28-án felavatták a megye legfiatalabb múzeumát. Pusztai Gabriella igazgatónő az elmúlt húsz év tevékenységét így foglalja össze a jövőre vonatkozó kitekintésekkel: ,, Tevékenységünk célja, hogy a kunszentmártoni múzeumot a városban és a Tiszazugban honos hagyományőrző mesterségek, mesterek bemutatóhelyévé tegyük, s olyan intézményt tartsunk fenn és működtessünk, mely gyűjti ezen mesterségek emlékeit és segíti fennmaradásukat. ' ' Szabó István írásában Turcsányi István pedagógus, helytörténész tanár életpályája bontakozik ki, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a gyűjtemény létrejöttében. Almát, az „igazi" múzeum megnyitását már nem érhette meg, de aktivitása, lelkesedése végül eredményhez vezetett. 1 Öltözködési műhelytitkok. Tiszazugi tűzetek 7. Szerk.: BARNA Mária—PUSZTAI Gabriella. In: Honismeret 2004. 3. sz. pp. 130—131. 2 TÓTHNÉ BARNA Mária: Beköszöntő. In: Húszéves a kunszentmártoni múzeum. Tiszazugi füzetek 8. Szerk.: BARNA Mária—PUSZTAI Gabriella. Kunszentmárton, 2005. 1. p. 3 10 éves a Tiszazug kutatása. Szerk.: SZABÓ László. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1981. 4 Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara. Szolnok, 1981.; A Tiszazugi füzetek című sorozat 1974-ben indult el. 5 BARNA Mária—PUSZTAI Gabriella i. m. 2005. 55. p.