Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

SZEMELVÉNYEK A MÚZEUMALAPÍTÓ ÍRÁSAIBÓL - Varga Lajos: Tegyük védett területté, arborétummá a tiszakürti parkot!

kell jelölni névtáblákkal, hogy tanuljanak, művelődjenek is az ott járó emberek. Szarvason pl. Hódmezővásárhelyen gyártott majolika-táblácskák vannak a fákra erősítve. Persze, kezdetben időtálló festéssel fáraírt szöveg is elegendő lenne, mint a szentesi arborétumban van. El kell készíteni a park pontos térképét, az ott található fontos fák, növények kataszterét, olcsó prospektusról és országos propagandáról kell kellően gondoskodni. Az 1945 óta kivágott, kipusztított fákat, cserjéket, bokrokat, virágokat fokozatosan pótolni kell, sőt tovább kell fejleszteni a park állományát. Még a területi fejlesztésre is van lehetőség Tiszainoka felé, az ÉK-i oldalon a Tisza-gát és Tiszakürt község között, így többféle talajon lehetne újabb növényeket, fákat telepíteni kísérleti célokra is. Ezen az újonnan erdősítendő 3. ábra. A Tiszakürti Arborétum bejárata 2006-ban (Fotó: Mészáros János) Tiszainoka felé fekvő részen célszerű lenne biológiai megfigyelések céljára egy mesterséges mocsarat és benne egy mesterséges szigetet telepíteni, ha ügyesen ki lehet küszöbölni a maláriaveszélyt. Ti. ezen a mesterséges szigeten és mesterséges mocsárban, melyet meredek betonfal venne körül, a Tiszazug vízi állatai és rágcsálói kapnának elhelyezést természetes környezetükben. Igen értékes tudományos megfigyelések számára nyílnék itt lehetőség. Ilyen építményt Szófiában láttam 1955-ben. A leendő arborétumban gondoskodni kell padokról, rossz idő esetére fedett pihenő helyekről, későbbi távlatban pedig néhány odaillő szoborról, a madárvédelem megszervezéséről, sziklakertről, amelyen, ill. amelyben és amelynek környékén — megfelelő magashegyi, hűvös mikroklíma kialakulásáról műszakilag gondoskodva — hegyi növényeket is lehet meghonosítani. Részletes talaj térkép összedolgozva a növény földrajzi térképpel: csak még jobban elősegítené az arborétum egész Szolnok megyére kiterjedő erdősítési funkcióját. A perspektívában nem utolsó sorban szerepelhet a víziélet a Tiszán, camping, evezés, sporthorgászat, vadászat stb., egyszóval: az idegenforgalom is.

4 Mindez természetesen rengeteg, de szép és országépítő feladat! Aki vagy akik ezt vállalják és meg is csinálják, azok beírják nevüket a magyar nép örökkévalóságába, mert ez a mi örökkévalóságunk: a munkánk nyomán fakadó eredmények, sikerek, győzelmek. Nyilvánvalóan anyagi kérdés is. De a fentebb csak szinte vezérszavakban és hiányosan felsorolt, érintett, említett, felvetett sürgős teendők nem egy napra szólnak, de nem is egy emberöltőre. Végső konklúzióm: elsősorban nem anyagi kérdés a tiszakürti arborétum ügye, hanem ember, ill. emberek ügye. Lelkes, hozzáértő, nagy elszánású, jóízlésű, növény- és természetszerető emberek összefogása. Hit abban, hogy jót, nagyot alkotnak, tevékeny részesei Alföldünk erdősítésének és sok tudományág továbbfejlesztésének, soksok új felfedezésnek, végső fokon: népünk sokirányú felemelkedésének. Csak ezt a munkát valahol és nagyon gyorsan és akármilyen kez4 A Regionális Operatív Program 208 millió forintos támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében összesen 213 millió forintból valósulhatott meg a közel 140 éve alapított Tiszakürti Arborétum turisztikai vonzerejének fejlesztése 2004 és 2006 szeptembere között. Az idegenforgalmi vonzerő fokozása érdekében 3,5 kilométer hosszúságban burkolt utakkal hálózták be a növénykertet, egy 21 méter magas kilátótornyot emeltek, valamint a vízi életközösségek bemutatására egy egyhektáros tavat létesítettek (a szerkesztő megjegyzése).