Túri Zoltán szerk.: Tiszavilág. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum Közleményei 2. (Tiszaföldvár, 2007)

FÖLDRAJZI GYŰJTEMÉNYEK, TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TÁRLATOK - Tóth Albert: Ékszerdoboz a Móricz Zsigmond Gimnáziumban. A kisújszállási Jermy Gusztáv természetrajzi szertár és múzeum

ettől kezdve ő is — mint korában sokan — lelkész-tanárként működött az intézményben. Dr. Sáringer János sokoldalúsága ellenére még­is elsősorban geográfus volt. Ez természetrajzi szertárfejlesztő tevékenységében, de tanári munkájában is megmutatkozott. Mint a Bala­ton-felvidék szülötte, s annak szerelmese, aki egész életében a földrajzot érezte magához kö­zelinek, elsősorban az ásvány- és kőzettár anya­gát gyarapitotta. Az 1914/15-ös tanév befeje­zése után Tiszaugra ment, s élete delén, 44 éves korában eltávozott az élők sorából. Lóczy La­jos, a világhírű földrajztudós és geológus rész­vétlevelében így emlékezik meg róla: „meg­illetődéssel vettem Dr. Sáringer János fogymn. tanár úrnak korai halálhírét. A megboldogult tanítványom és munkatársam volt, akinek buz­galmát, munkásságát és egyéniségét nagyra be­csültem. Elköltözését őszintén fájlalom és gyá­szolom!" 22 A szertár évekre őr nélkül maradt. Gyarapo­dása megtorpant. Az 1917/18-as évről az egyet­len szertárra vonatkozó adatból tudjuk, hogy 13 431 darabból állt a gyűjtemény. A gazdát­lanná vált, de muzeális értékű gyűjtemény s természetrajzi tanszék az 1918/19-es tanévtől fél évszázadra ismét gazdára lelt az erdélyi származású ifjú, ambiciózus természetrajz­tanár, Szász Károly személyében. Az egykori kolozsvári egyetemi gyakornok a székelyud­varhelyi református kollégiumból került a gim­náziumba 26 éves korában. Nagy lendülettel fo­gott hozzá a munkához. Ma is őrzött kék ceru­zájával írt bejegyzései arról tanúskodnak, hogy első ténykedése a szertár meglévő anyagának számbavétele és a veszteségek kimutatása volt. Elsőként végezte el a szertár anyagának átfogó rendezését és selejtezését. Ekkor selejtezte ki többek között a hatodik osztályos Móricz Zsig­mond által adományozott 180 db rovart is. Ezzel egy időben megkezdte állhatatos szertár­fejlesztő munkáját, és új gyűjtő leltárkönyvet nyitott. Már itteni első tanévében 137 darabból álló, zömében vegytani eszközt vásárolt a Cal­deroni cégtől, amellyel tartós kapcsolata alakult ki. A beszerzéseket többségében innen biztosí­totta. Az iskolához ragaszkodó egykori diákok, az iskola növendékei, valamint a város társadal­mának széles köre számos ajándékkal támo­gatta Szász Károly gyűjtőmunkáját. Az 1954/55-ös tanévben Fekete László, a debreceni egyetemen végzett fiatal biológia— kémia szakos tanár került a gimnáziumba. így először fordult elő az iskola történetében, hogy a biológiát két szaktanár tanította párhuzamo­san. Az új tanár szívügye elsősorban a kémia volt. Munkálkodása eredményeképpen „a bio­lé)giai és vegytani szertár I960, május elsején külön vált, a kémiai felszereléseket, vegyszere­ket a kémia szertárban helyeztük el" 23 Szász Károly utolsó saját kezű bejegyzése a 4. ábra. Szent-Györgyi Albert köszönőlevele a Jermy Gusztáv-díj átvétele után (A szerző tulajdona) szertár leltárkönyvében az 1963/64-es tanévben az IFERT-től 24 vásárolt négy szemléltető mo­dell nyilvántartásba vétele volt. Szász Károly 1964. október 29-én megbete­gedett. „Ekkor még ugyan reménykedtünk, hogy a megkezdett munkáját hamarosan foly­tatni fogja. Meg is próbálkozott csakugyan né­hány napra még tanítani, de szervezetén elural­kodó betegsége ismét betegágyba kényszerí­« f.c^^j <^+j>Z> <* •$«• i „ J~*t £ ***** A ***** r%^*2 22 A kisújszállási ev. ref. főgymnasium értesítője. (1916) 6. o. 23 Gyűjtőleltár. (Vezette: SZÁSZ Károly). 1959/60. 48. o. 24 Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents